Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)

2000 / 1-2. szám - AZ ATLANTI SZÖVETSÉGBEN - Botz László: A Katonai Felderítő Hivatal feladatai a NATO-csatlakozás után

Botz László nyultságunk (Balkán, Európa, mediterrán térség), sajátos adottságaink (a térség népei mentalitásának ismerete) jelentősége. Át kellett alakítanunk szervezetünket, és meg kel­lett teremtenünk az együttműködés technikai, módszertani és főleg humán feltétele­it. A NATO katonai törzsének értékelése szerint legértékesebb hozzájárulásunk a szövet­ség tevékenységéhez az, hogy magas fokon képzett, angolul beszélő, speciális tudássá ren­delkező felderítő szakembereket tudtunk a parancsnokságok rendelkezésére bocsátani, a különböző szervekbe delegálni. A koszovói válság volt az MK KFH első „igazi" erőpróbája a NATO-ban, annak hírszerző kö­zösségében. Ezt a feladatot a hivatal - adatszerző, elemző-értékelő és egyéb szervei haté­kony, összehangolt tevékenysége eredményeként - sikeresen megoldotta. Folyamatosan képesek voltunk a biztonsági helyzet elemzésére, értékelésére, a NATO légi hadműve­lete hírszerző információkkal történő támogatására, valamint a NATO-tagságunkból fakadó feladatok teljesítésére. A jövőt illetően ugyanakkor fejleszteni kell képességün­ket a hadászati előrejelzés, a napi helyzetértékelés, a műveletek támogatása vonatkozá­sában. Biztosítanunk kell a létrehozott Helyzetértékelő és Jelentő Központ folyamatos tevékenységét, az információszintézist és az integrált forrásfeldolgozást. Az adott vál­ságkörzetekben biztosítanunk kell szakerők jelenlétét, illetve folytatnunk kell a spe­ciálisan integrált katonai hírszerző/felderítő rendszer kialakítását, működtetését. Az elmúlt időszakot tekintve a NATO vezető tisztségviselői egybehangzóan elisme­résüket és köszönetüket fejezték ki Magyarország, és ezen belül a KFH szerepvállalásáért. A NATO légi hadjárata alatt szerzett értékes tapasztalatainkat felhasználjuk szervezetünk korsze­rűsítésében. A hivatal megújulását külső és belső erők egyaránt szorgalmazzák. A Magyar Hon­védség átalakítását célzó stratégiai felülvizsgálat most formálódó következtetéseinek jelentősége, hogy egy kisebb, olcsóbb, hatékonyabb, professzionálisabb erő kerül kiala­kításra, amihez nekünk is hozzá kell járulnunk. A KFH azonban nem „luxus", nem le­építendő háttérintézmény, hanem megőrzendő és továbbfejlesztendő érték. Ismert a mondás: „Kis országnak, kis hadseregnek erős hírszerzésre van szüksége", hiszen az erőforrások célszerű elosztása csak a várható kockázatok ismeretében, hosszú távú elő­relátás birtokában lehetséges. A hivatal ezért nem elsősorban létszámcsökkentéssel, hanem mű­szaki korszerűsítéssel, a két és többoldalú együttműködésben rejlő lehetőségek hatékony tíhasznáásával, a katonai felderítő rendszer integrátságának előmozdításával kíván a stratégiai felülvizsgálat követel­ményeinek megfelelni. A felülvizsgálathoz kapcsolódóan egész honvédségünkön belül megnyilvánuló egzisztenciális bizonytalanság, státusféltés a katonai hírszerzésnél jelent­kezik a legkevésbé. Meggyőződésünk ugyanis, hogy minőségi munkavégzéssel bebizonyíthat­juk a katonai felderítés nélkülözhetetlenségét a döntéshozó vezetők számára. Az előzőek szellemében a KFH nem fél a reformoktól, hanem több területen elébe igyekszik menni a változásoknak, és saját magunk szorgalmazzuk az átalakítást. Min­denekelőtt - szakmai megfontolásokból - sürgetjük a kormányzati információs rendszer 34 Külpolitika

Next

/
Thumbnails
Contents