Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Az Európai Unió Bizottságának 2000. évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé 8%-kal növelte alkalmazottai számát 1999-ben. A foglalkoztatás 3-8%-kal növekedett a gépiparban, a vegyiparban és 3-8%-kal csökkent a textiliparban, bányászatban, kőkitermelésben és az elektromosáram-termelésben. A teljes foglalkoztatás 0,8%-kal nőtt az iparban és 1,7%-kal a feldolgozóiparban. A külföldi közvetlen beruházások (FDI) beáramlása továbbra is erős volt, és alapvetően hozzájárult a technológia, a vállalatirányítási és -igazgatási ismeretek átadásához, a termelő berendezések korszerűsítéséhez és a határon átnyúló együttműködés egyéb formáinak elmélyítéséhez (lásd 2. rész - Gazdasági feltételek). Nőtt az iparágon belüli kereskedelem is az EU-val. Nem történt újabb lényegi előrelépés az év folyamán az acélipar átalakításában, következésképpen Magyarország nem kezelte a vonatkozó rövid távú Csatlakozási Partnerség prioritást. Egy átalakítási tervet adott át a Bizottság részére 2000. február 5-én a „türelmi idő" 1997-től kezdődő újabb 5 évre történő meghosszabbítására vonatkozó kérés indoklásaként. Mindazonáltal a Bizottság nem tudta elfogadni ezt a tervet (lásd 6. fejezet - Verseny- politika). Általános értékelés Jelentős konvergencia figyelhető meg a magyar iparpolitika és az EU iparpolitikai elvei és céljai között. A Széchenyi terv kidolgozása fényében, párhuzamosan az Előzetes nemzeti fejlesztési tervvel, a tervekért felelős minisztériumok közötti erős és jól működő koordináció elengedhetetlen lesz, hogy elősegítsék a következetes megközelítést, a források hatékony felhasználását, és elkerüljék a stratégiák közötti átfedést. Az Európai Megállapodásban szereplő kötelezettségével összhangban Magyarországnak tovább kell folytatnia az acélipar átalakítását. Az ország iparpolitikája kialakításáért és koordinációjáért felelős központi szerv a Gazdasági Minisztérium (GM). Az iparpolitika céljainak végrehajtására a kormánynak speciális pénzügyi intézménye van, a Magyar Fejlesztési Bank. Ezt a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség támogatja. 16. fejezet: Kis- és közepes méretű vállalkozások A kis- és közepes méretű vállalkozásokra (KKV) vonatkozó politika a vizsgált időszakban további fejlődést mutat az előkészületben lévő Széchenyi terv révén, amely a Gazdasági Minisztérium által elkészített nemzeti fejlesztési terv. A terv egyik stratégiai fejlesztési célként a KKV-k fejlesztését irányozza elő. A tervben vázolt konkrét KKV-programok a vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztését, valamint a pénzügyi forrásokhoz való hozzájutás javítását célozza. A terv további konkrét intézkedéseket javasol az adminisztratív feltételek javítására és egyszerűsítésére. A KKV- fejlesztés szempontjából különös jelentőségűek a terv önálló beszállítói, illetve turizmusfejlesztési programjai. 1999 novemberében további előrehaladást jelentett a mikro-, kis- és közepes vállalkozások meghatározása a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény elfogadásával. A meghatározás nagymértékben megfelel az alkalmazottak számára és a függetlenségi kritériumra vonatkozó EK-előírásoknak, de a pénzügyi küszöbértékek ettől eltérőek. A KKV-törvény létrehozza azt keretet, amely meghatározza a KKV-programok elkülönített költségvetési forrásból történő állami támogatásban részesítésének lehetséges területeit. A törvény továb2000. ősz-tél 125
