Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - AZ ATLANTI SZÖVETSÉGBEN - Botz László: A Katonai Felderítő Hivatal feladatai a NATO-csatlakozás után
A Katonai Felderítő Hivatal feladatai a NATO-csatlakozás után mában és harci technikai eszközeinek darabszámában lemérhető mennyiségi jellemzői álltak a hírszerzés figyelmének központjában, addig ma már az instabilitáshoz vezető, illetve annak továbbterjedését gerjesztő gazdasági, politikai, társadalmi tényezőt, minőségi jellemzők, bonyolult, komplex összefüggések számításba vétele legalább ugyanilyen fontos. A NATO-csatlakozás a magyar katonai felderítés irányultságának földrajzi kereteit egyrészt kiterjesztette, másrészt behatárolta. A hangsúly hazánk közvetlen környezetéről az európai válságkörzetek eseményeire, és - kisebb mértékben - a kontinens perifériáján végbemenő fejleményekre tevődött át. Vagyis egy szűkebben értelmezett nemzeti szemléletmódról egy-a nemzeti érdekeinkkel jobban összhangban lém - átfogóbb, a szövetség igényeivel harmonizált látásmódra térünk át. (Az más kérdés, hogy - sajnos - az európai válságkörzetek egyike, a délszláv térség történetesen éppen szomszédos hazánkkal. A nemzeti és a szövetséges érdekek találkozása itt a legszembetűnőbb.) Ugyanakkor tisztában vagyunk lehetőségeink korlátáival is. Magyarország, mint politikailag és külgazdasági kapcsolatrendszerét tekintve nyitott (és a világgazdasági tendenciák hullámzásaival szemben sebezhető) ország a szomszédos régiók és az euroatlanti térség államai mellett a távolabbi kontinenseken végbemenő fejlemények iránt is érdeklődik. Kapcsolatainkat fejleszteni kívánjuk az ázsiai-csendes-óceáni térség államaival, de például Dél-Amerikával is. Mindez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy a magyar katonai felderítés globális feladatrendszerrel rendelkezne (noha „globalizálódó" világunkban illik kitekintéssel bírni a távoli régiókra is). A NATO - euroatlanti szervezet lévén - nem is kívánja tagállamaitól, hogy a stratégiai koncepcióban megjelölt határokon túl is aktív felderítést folytassanak a szövetség érdekében. A felderítés irányultságának meghatározása minden állam szuverén ügye és nemzeti érdekeinek, valamint képességeinek, lehetőségeinek függvénye. A szövetség biztonságát globális összefüggéseiben is szükséges vizsgálni. A NATO-t olyan szélesebb bázisú, területi korlátok vagy nemzeti kötöttségek nélküli kockázatok is érinthetik, mint a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a létfontosságú nyersanyagok és energiahordozók kereskedelmi útvonalainak elvágása és a tömeges népmozgások, különösen a háborúk következtében előidézett menekülthullám. Mindez tehát azt jelenti, hogy a katonai felderítésnek egyre inkább az olyan transznacionális kockázatokkal is foglalkoznia kell, amelyek nemcsak, hogy nem katonai természetűek, hanem még a megelőzésük sem lehetséges katonai eszközökkel. Ne feledjük azonban, hogy abban az esetben, ha ezen problémák idejében történő megoldását elodázzák, akkor olyan válságokhoz vezethetnek, amelyeket viszont végső soron már csak a fegyveres erők bevetésével lehet orvosolni (ekkor viszont felmerül a rendkívül nehezen betartható arányosság követelménye is). A tömeges szervezett bűnözés, terrorizmus és menekültáradat - komplex gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális, vallási megközelítést nélkülöző - katonai konfliktusba torkollásának iskolapéldája Oroszország csecsenföldi háborúja. 2000. tavasz-nyár 31
