Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Az Európai Unió Bizottságának 2000.évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé
Az Európai Unió Bizottságának 2000. évi jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé A gazdasági szerkezet főbb mutatói 1999-ben Népesség (átlag) ezer 10 068 Egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) Vásárlóerő standard - euróbán 10 705 Az EU-átlag %-ában 51 Mezőgazdaság részesedése bruttó hozzáadott érték %-ában 5,5 foglalkoztatottak %-ában 7,1 Beruházások a GDP %-ában 23,9 Bruttó külföldi adósság/GDP 55,9 Áruk és szolgáltatások exportja/GDP 52,6 Közvetlen külföldi tőkeberuházások állománya millió euró 19 111 1999 végén - nemzeti adat euró/fő 1 898 2.3. Értékelés a koppenhágai kritériumok szempontjából A működő piacgazdaság megléte Mint ahogyan azt az Agenda 2000 megfogalmazta, a működő piacgazdaság megléte feltételezi, hogy az árak és kereskedelem liberalizáltak legyenek, és a tulajdonjogot is magában foglaló kikényszeríthető jogi szabályozás a helyén legyen. A makrogazdasági egyensúly és a gazdaságpolitikára vonatkozó konszenzus erősíti a piacgazdaság teljesítményét. Egy jól fejlett pénzügyi szektor és a piacra való be- és kilépés előtt álló jelentősebb akadályok hiánya javítja a gazdaság hatékonyságát. Széles politikai konszenzus alakult ki a gazdaságpolitika kulcselemei tekintetében, elsősorban az EU-csatlakozás fontosságát, a magánszektor vállalatainak támogatását és az ipari szerkezetátalakítás finanszírozása céljából a külföldi közvetlen beruházások iránti szükségletet illetően. Magyarország és az Európai Bizottság hivatalai 2000 áprilisában aláírták a Gazdaságpolitikai Prioritások Közös Értékelését. A dokumentum áttekinti a középtávú strukturális reform előirányzatát, amely kötelezi a kormányt egy sor fontos kezdeményezésre az egészségügy, a helyi önkormányzatok finanszírozása, a vasút, a munkaerőpiac és a pénzügyi szektor területén. Bár ezen reformok végrehajtása még korai szakasznál tart, Magyarország erős elkötelezettséget mutat az új előirányzat iránt. 1999-ben a magyar gazdaság 4,5 százalékkal bővült. Mialatt a növekedés üteme némileg elmaradt az 1998-astól, az év második felében már gyorsuló volt, köszönhetően az EU- piacok erőteljes ciklikus fellendülésének. A GDP 6,2 százalékkal nőtt az első félévben a becslések szerint, míg az ipari termelés volumenindexe 21 százalék volt. Az export különösen jól alakult, éves szinten 17 százalékos volumenbővülést mutatva fel. Az új építési engedélyek száma 32 százalékkal nőtt, amely arra utal, hogy a lakáscélú beruházás igen erőteljes lesz 2000 második felében. Mialatt a növekedést a külső tényezők vezérelték, a belföldi kereslet is gyorsan növekedett. A múlt év első kilenc hónapjának gyors csökkenése után a fogyasztás ismét növekedésnek indult a negyedik negyedévben, 2000 első negyedévére a növekedés éves üteme majdnem elérte a 6 százalékot. Tükrözve a kamatok gyors csökkenését, a megtakarítások az 1998 végi 10,5 százalékról 2000 márciusára 6,6 százalékra estek. 2000. ősz-tél 91
