Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - MAGYAR KÜLPOLITIKA - Balla János - Terényi János: Magyarország dél-mediterrán politikája
Balk János-Terényi János nia és Marokkó. Létrehozták a Polgári Mentési Tervezést (Civil Emergency Planning), amelynek keretében szemináriumokat rendeznek, például a civil-katonai együttműködésről természeti katasztrófák esetén. A NATO 1998. december 8-i miniszteri szintű tanácskozásán megfogalmazódott a mediterrán dialógus fejlesztésének, illetve együttműködéssé történő fokozatos átalakításának szükségessége. A NATO olyan területek bevonását tervezi a megerősített dialógusba, amelyekben a szövetség „hozzáadott értéket" tud felmutatni különösen a katonai témákban, illetve azon területeken, ahol a párbeszéd országai erre érdeklődést mutatnak. A NATO a jövőben bátorítani kívánja a parlamenti kapcsolatok bővítését is. A kiil- és külgazdasági politika újrafogalmazását motiváló tényezők Magyarország NATO-tagságával (ezen belül a szövetség déli szárnyán elfoglalt helyével), valamint közeli EU-csatlakozásával összefüggésben a dél-mediterrán térség hazánk közvetlen politikai, biztonsági és külgazdasági környezetének részévé válik a következő tényezők miatt. a) A NATO mediterrán párbeszédében való érdemi részvétel és a barcelonai folyamat eddigi menete során felhalmozódott, a közösségi joganyag integráns részét képező euro-mediterrán acquis átvételére és alkalmazására történő alapos felkészülés a magyar kül- és külgazdasági politika aktuális feladata. Ezen összefüggésben a magyar kül- és biztonságpolitika, valamint a gazdasági diplomácia e térségre vonatkozó cél- és eszköz- rendszerének korszerűsítése, a változó regionális keretfeltételekhez történő alkalmazása szervesen kapcsolódik külpolitikánk elsőrendű, integrációs prioritásához, kiegészítve hazánk euroatlanti integrációja menetében tett/teendő lépéseinket. b) Csatlakozásunk az euroatlanti integrációs szervezetekhez maga után vonja bekapcsolódásunkat azon intenzív viszonyrendszerbe, amely az Európai Uniót és a NATO-t a Földközi-tenger déli és keleti medencéjéhez fűzi. E körülmény minőségi értelemben módosítja a dél-mediterrán régió országaival eddig kialakított kapcsolataink keretfeltételeit, s ezen fajsúlyos multilaterális dimenzió megjelenése a térség államaival fenntartott kétoldalú kapcsolatainkban is lényeges módszertani, stílus- és szemléletbeli változásokat tesz szükségessé. c) Magyarország geostratégiai helyzetének megváltozása, különösképpen az EU-tag- ság elnyerésének közeli perspektívája érezhetően felerősítette az unióhoz hagyományosan szoros politikai és gazdasági szálakkal kötődő dél-mediterrán államok érdeklődését hazánk iránt. Csatlakozásunk az Európai Unióhoz e régióban kettős pozitív hozadék- kal jár: egyrészt új, hathatós multilaterális eszközökkel gazdagítja diplomáciai, gazdasági és kulturális jelenlétünket a Földközi-tenger déli partvidékén, másrészt pedig tér68 Külpolitika
