Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Csáki György - Pitti Zoltán: Magyarország a világgazdaságban-a nemzetközi működőtőke-áramlás tendenciái
Magyarország a világgazdaságban 2 2000 elején pedig már arról lehet hallani-olvasni, hogy - legalábbis a tőkepiacokon - az évezred utolsó éve a közép-európai feltörekvő piacok éve lesz: ennek jelentős beruházásnövelő hatása kell hogy legyen a működőtőke-befektetésekre is. 3 A statisztikai adatok bizonytalanságait külön érintjük. 4 Abszolút számokban ez a különbség 1997-1998-ban rendre 713 497-1 050 195, illetve 853 914— 1 255 002 forint bruttó átlagkereset volt évente. Forrás: Külföldi működő tőke Magyarországon 1996-1997 és Külföldi működő tőke Magyarországon 1997-1998. Központi Statisztikai Hivatal, 1999 és 2000. 5 Ne feledjük: az ágazati átlagban a külföldi cégek is benne foglaltatnak, így a valós különbségek a KSH idézett táblázataiban kimutatottnál is jóval nagyobbak! 6 Nagyjából annyi a magyar-német forgalomban keletkezett többlet, mint amennyi - egymilliárd euró - az orosz relációban a kőolaj- és földgázimport következtében kialakuló hiány! 7 A fuvarokmányok alapján az IBM Hungary egész, mintegy 2 milliárd dollár értékű(!) exportja is Németországba irányul, tekintettel arra, hogy az „importőr" az IBM Deutschland, melynek székhelye Wormsban működik, így az minden európai IBM-leányvállalat „exportjának célállomása. 8 Az adatok forrása Pitti Zoltán Külföldi érdekeltségű vállalkozások térnyerése és a hazai gazdaság 1998. évi fejlődése című, jelen kutatás keretében készített tanulmánya. 9 Dunning, John H.: Multinational Enterprises and the Global Economy. Addison-Wesley Publishing Co. 1993. 565. o. 10 „Atructural adjustment and upgrading scenario", „A selective investment scenario" és „A controlled investment scenario". Uo. 11 Az MNB fizetésimérleg-adatai szerint a repatriált profitok 1998-ban elérték az egymilliárd dollárt: 1997-ben és 1998-ban egyaránt megduplázódott a hazautalt profitok összege. Az 1998-as „ugrás" oka minden bizonnyal az adórendszernek az a változása volt, amely szerint megszűnt annak a lehetősége, hogy a korábban realizált profitokat 1998 után is hazautalhassák a régi adószabályok szerint. 12 Az MNB előzetes adatai szerint az 1999-es pénzügyi évre vonatkozó fizetési mérlegben a repatriált profitok értéke 883 millió dollár volt. Forrás: http://mnb.hu/index-n.httm . 13 A nemzetközi összehasonlításban igen alacsony - 18 százalékos - magyarországi társasági nyereségadó és a nem túl magas - 20 százalékos - profitadó a magyarországi profitok hazautalására ösztönözhetnék a külföldi befektetőket - ha a transzferárazás és a menedzsmentszolgáltatások díja nem lenne sokkal kedvezőbb jövedelemkivonási lehetőség... 14 Lásd: Kiugró a külföldi tőke szerepe Magyarországon. A multik magasabb fizetést adnak és termelékenyebbek, mint a magyar tulajdonú cégek. Világgazdaság, 2000. január 19. 1-2. o. 15 A külföldi tulajdonú cégeknek a magyar gazdaságban betöltött szerepét illusztrálja az APEH, a KSH és a cégbíróságok nyilvános adatai alapján, mindenekelőtt a - részben vagy egészben - külföldi érdekeltségű társas vállalkozások mérlegadataiból és adóbevallásaiból összeállítható adatsor. 16 Pitti Zoltán: Egészen eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon. Társadalmi Szemle, 1997. évi 8- 9. szám, valamint Hamar Judit: Regional Aspects of FDI-Inflows in Hungary. Kopint-Datorg Discussion Papers, No. 59.1999. szeptember. 17 A tétel - természetesen - megfordítva is igaz: nemcsak abban bízhatunk, hogy rossz európai konjunktúra esetén is dinamikusan bővülhet a magyar export, hanem attól is félhetünk, hogy jó konjunktúra esetén is csökkenhet a magyar export. Az ugyanis - a jelek, mindenekelőtt az 1998-99. évek tanulságai szerint - nem elsősorban a legfontosabb felvevőpiacokon uralkodó konjunktúrától, hanem a magyar exportot meghatározó néhány nagyvállalat - IBM, Audi, GE, Elektrolux, Philips stb.) vállalati stratégiájától és belső viszonyaitól függ. 2000. ősz-tél 23
