Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - AZ ATLANTI SZÖVETSÉGBEN - Botz László: A Katonai Felderítő Hivatal feladatai a NATO-csatlakozás után
A Kató írni Felderítő Hivatal feladatai a NATO-csatlakozás után Több mint 2300 évvel ezelőtt a kínai Szun Ce azóta is klasszikusnak számító hadtudományi értekezésében, a „Háború művészetében" a 13 fejezet közül egyet a hírszerzésnek szentelt, és kijelentette, hogy „a felderítés a hadművészet legfontosabb ága, mert nem lehetséges hatékony katonai tervezés az ellenségre vonatkozó információk (hírek) nélkül". A hírszerzés megszervezése ezért a győzelem kivívásának egyik legfontosabb feltétele. Bárczay Oszkár A hadügy fejlődésének története című, 1895-ös kiadású könyvében Dzsin- gisz kánról, akit a világtörténelem egyik legnagyobb hadvezérének nevez, azt állítja, hogy a hírszerzési szolgálat szervezése mesteri volt seregében, ezzel szemben a hadviselésnek ez a fontos ága az európaiaknál teljesen el volt hanyagolva. A független nemzeti katonai hírszerzés a Habsburg-monarchia felbomlása óta, 1918- tól létezik. A felderítés a két világháború között a vezérkar egyik osztályaként (VKF- 2) működött. Szervezetének kialakításakor a volt osztrák-magyar hadsereg hasonló rendeltetésű szervének felépítését és szabályait vették alapul. A VKF-2 akkori arculatának kialakításában maghatározó szerepet játszott első vezetője, Sztójai Döme vezérkari ezredes, később miniszterelnök. A világháború után, a rendszerváltást megelőzően az MNVK 2. Csoportfőnöksége volt felelős a katonai hírszerzésért. 1990-ben megalakult a Honvéd Vezérkar Katonai Felderítő Hivatal (HVK KFH) és a Távközlési Kutató és Ellenőrző Intézet (Távkei). 1995-ben a parlament elfogadta a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló CXXV. törvényt, amely rendezte a szolgálatok jogállását és feladatait, ezzel megalakult a Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatal (MK KFH). A törvény szerint az MK KFH rendeltetése, hogy a nyílt és a titkos információgyűjtés eszközeivel segítse elő hazánk nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesülését. Tevékenységének fő erőkifejtését a biztonságpolitika katonai elemeire (a katonapolitikára, a hadiiparra és a haderőkre) összpontosítja. Kiemelt figyelmet fordít a térségünkben formálódó válságok előrejelzésére, illetve a már kialakult válságkörzetek eseményeire. A hazai nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködve részt vesz az ország biztonságát veszélyeztető egyéb tényezők - terrorizmus, illegális fegyverkereskedelem, nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalma - felderítésében. A törvény a MK KFH feladatait a következők szerint határozza meg: a) megszerzi, elemzi és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű, a biztonságpolitika katonai elemét érintő katonapolitikai, hadiipari és katonai információkat; b) felfedi a Magyar Köztársaság ellen irányuló, támadó szándékra utaló törekvéseket; c) felderíti a külföldi katonai titkosszolgálatoknak a Magyar Köztársaság szuverenitását, honvédelmi érdekeit sértő, vagy veszélyeztető törekvéseit és tevékenységét; d) információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető jogellenes fegyverkereskedelemről, valamint a fegyveres erők biztonságát veszélyeztető terrorszervezetekről; 2000. tavasz-nyár 23
