Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Csáki György - Pitti Zoltán: Magyarország a világgazdaságban-a nemzetközi működőtőke-áramlás tendenciái
Csáki György-Pitti Zoltán viszonylag lassan érhetik el újra az összes külföldi működőtőke-beáramlásban 1996-97- ben kivívott 37 százalékos részarányukat. A kilencvenes évtized minőségileg legeredetibb változása ezen a téren Közép- és Kelet- Európa átalakuló gazdaságainak fölkerülése a nemzetközi működőtőke-áramlások térképére. A régió aránya ugyan változatlanul meglehetősen szerény - 1994-97 között 3,5-4 százalék, azóta kevesebb mint 3 százalék - de remélhető, hogy ez az arány az érintett országcsoport világgazdasági integrációja nyomán középtávon is viszonylag dinamikusan bővülhet. Az 1997-99-es regionális pénzügyi válságok megtörték a fejlődő országok korábbi befektetői lendületét: míg 1995-97 között ezekből az országokból származott az összes külföldi tőkebefektetés 14-15 százaléka, addig ez az arány 1998-ra 8,1 százalékra zuhant, és 1999-ben sem érte el a 9 százalékot. Ennek hátterében néhány délkelet-ázsiai és egykét latin-amerikai ország hirtelen megromlott gazdasági helyzete állt. Közép- és Kelet-Európa átalakuló gazdaságai a világgazdaságban realizált összes közvetlen külföldi tőkebefektetésnek kevesebb mint fél százalékát valósítják meg. Noha joggal feltételezhetjük, hogy a régió néhány - nagyon csekély számú - nemzeti nagyvállalata a sikeres privatizáció nyomán megindulhat a transznacionalizálódás útján, teljesen nyilvánvalónak látszik, hogy ez a régió hosszabb távon is elsősorban mint nettó tőkeimportőr játszik majd értékelhető világgazdasági szerepet. A fejlett országokban regisztrált tőkeáramlási rekordok mögött elsősorban a vállalatfelvásárlások és -összeolvadások állnak - ezek értéke 1998-ban elérte a 468 milliárd dollárt. Az MA-k ugrásszerű növekedésével magyarázható az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti működő tőkeáramlás dinamikája - mindkét oldalon és mindkét irányban. A Japánban és Délkelet-Ázsiában kialakult válság „fellendítette" a délkelet-ázsiai és japán vállalatfelvásárlásokat. Azok a remények azonban, amelyek 1997-98-ban a dél-koreai és a japán gazdaság gyors „feltörekvésére" vonatkoztak, nem realizálódtak. (Lásd: 1-2. táblázat.) Az Európai Unió országaiból együttesen 1998-ban 386 milliárd dollárnyi működő tőke áramlott ki - a ranglistát a történelmi hagyományoknak megfelelően Nagy-Britan- nia vezette, 114 milliárd dollárral. Érdekes megjegyezni ugyanakkor, hogy az EMU bevezetésének nem volt számottevő előzetes hatása sem az Európai Unióba irányuló, sem az onnan kiáramló működőtőke-befektetésekre, de nem volt értékelhető különbség 1997-98-ban az EMU-hoz csatlakozó és abból kimaradó országok tőkeexportja és tőkevonzási teljesítménye között sem. A felkelő nap országa, amely a nyolcvanas évek legvégén évente több mint 40 milliárd dollár értékben exportált működő tőkét, az 1997-ben realizált, már önmagában is szerénynek minősíthető 26 milliárd dolláros exportteljesítmény után 1998-ban 24 milliárd dollár értékű külföldi közvetlen tőkebefektetést valósított meg. Érdekes, hogy a határokon átnyúló vállalat-összeolvadások és -felvásárlások 1998-ban megnövekedett dinamikája ellenére Japán 1998-99-ben sem importált több működő tőkét, mint korábban: 3-3,3 milliárd dollárt. 4 Külpolitika
