Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Bajtay Péter: Az Európai Unió a nemzetközi rendben
Bajtay Péter Jegyzetek 1 Huntington, Samuel R: The US - Decline or Renewal? In: Foreign Affairs, 67. kötet. 2. sz. (1988/ 89 tele) 93-94. o. 2 Csupán néhány kiragadott adat: az Európai Unió ma már egy 373 millió fogyasztót tömörítő egységes piac, amely a világ GNP-jének 20 százalékát adja. A világ 100 legnagyobb forgalmat lebonyolító vállalatából 36-nak Európában van a székhelye, míg „csupán" 24-nek az Egyesült Államokban. E piacon több autót állítanak elő mint az Egyesült Államokban. Világviszonylatban az európaiak jelentősen többet ruháznak be mint az amerikaiak, s még a közvetlen külföldi tőkebefektetések területén is, hacsak orrhosszal, de uniós válallatok vezetnek. Lásd Jürgen Rüttgers: Europa - Erbe und Auftrag. Bonn, Zentrum für Europäische Integrationsforschung, C 28 1998. 8. o. 3 Kühnhardt, Ludger: Europa in den Kräftefeldern des 21. Jahrhubderts: Grenzen, Aufgaben, Handlungsfähigkeiten. Bonn, Zentrum für Europäische Integrationsforschung, C 22 1998.13. o. Bár Künhardt itt a „külpolitikai akaratunió" (aussenpolitische Willensunion) kifejezést használja, helyénvalóbbnak tűnt a „külpolitikai akaratközösség" megnevezés tudatos használata. 4 Santer, Jacques: The EU in the 21 st century: Political dwarf or world actor? Bologna, The Bologna Center of the Johns Hopkins University, 23 April 1998 (előadás kézirata) 5 Wessels, Wolfgang: Von der EPZ zur GASP - Theeorienpluralismus mit begrenzter Aussagekraft. In: Die Gemeinsame Aussen- und Sicherhdtspolitik der Europäischen Union: Profilsuche mit Hindernissen (Hrsg. Elfriede Regelsberger) Bonn, Europa Union Verlag, 1993. 6 Lásd még Kende Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Osiris-Századvég, Budapest, 1995. 7 A szerződési helyek megnevezésekor a szerződések új konszolidált változatának számozását vettük alapul úgy, hogy a régi számozás zárójelben szerepel. Lásd Treaty on European Union. Treaty establishing the European Community: Consolidated versions. (Brussels), General Secretariat of the European Union, Information Policy, Transparency and Public Relations, (1999) és Klaus-Dieter Borchardt: Das ABC des Gemeinschaftsrechts. Brüssel, Europäische Kommission - Generaldirektion Bildung und Kultur, 1999. 111-114. o. 8 Továbbiakban RSZ. 9 Ginsberg, Roy H.: Conceptualising the EU as an International Actor: Narrowing the Theoretical Capability-Expectations Gap. In: Journal for Common Market Studies. September 1999, Vol. 37. No. 3., 432. o. 10 Bár itt a nemzetközi szervezetek elméletével nem foglalkozhatunk bővebben, érdemes a jobb érthetőség kedvéért a nemzetközi kormányközi szervezetek leírására a következő definíciót alkalmazni: a nemzetközi szervezetek olyan intézmények, amelynek tagságában, finanszírozásában, tevékenységi körében legalább három vagy több állam vesz részt. Ezen államok között kötött nemzetközi jogi szerződéssel jönnek létre és ezen szerződéses jogi alap alapján saját szervekkel, kompetenciákkal és személyi állománnyal rendelkeznek. Lásd Reinhard Meyers: Grundbegriffe, Strukturen und theoretische Perspektiven der internationalen Beziehungen. In: Grundwissen Politik. Bonn, Bundeszentrale für politische Bildung, 1993 (Studien zur Geschichte und Politik Band 302) 310. o. 11 MacLeod, I.-Hendry, I. D.-Hyett, Stephen: The External Relations of the European Communities: A Manual of Law and Practice. Oxford, Clarendon Press, 1998 (Oxford European Community Law Series) 25. o. 12 Lásd a bécsi egyezmény 305 (1) f. cikkét és IX-es mellékletét. 13 Lásd bővebben Balázs Péter: Az Európai Unió külkapcsolatai és Magyarország. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1996, 26-27. o. 14 Európai Bíróság ítélete C-327/91 Franciaország versus Bizottság (1994) ECR 1-3641, 24. bekezdés. 15 MacLeod et al. i. m. 33. o. 100 Külpolitika
