Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1999 (5. évfolyam)
1999 / 1-2. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Blahó András: Kormányok és transznacionális vállalatok kapcsolata Kelet-Európában
Kormányok és transznacionális vállalatok kapcsolata Kelet-Európábán 6. Néhány külpolitikai vonatkozás A kelet-közép-európai átalakulás viharos bel- és külgazdasági folyamatai nem kerülhették el a külföldi nagyvállalatokat sem. A korábbi nemzetközi együttműködési rendszer gazdasági alapjainak megszűnésével az arra épülő külpolitikai rendszer is módosult. A TNC-k természetesen elsősorban a kínálkozó gazdasági előnyök kihasználását tartották és tartják szem előtt, de tudatában vannak annak is, hogy belgazdasági súlyuk növekedésével külpolitikai ráhatásuk is növekedik. Nem jelent ez feltétlenül közvetlen külpolitikai hatásokat. A nagyvállalatok alkufolyamatai kedvezőbb belgazdasági ösztönzők, adó- és támogatáspolitikai kedvezmények érdekében gyakran jár(t) együtt anyaországaik határozott támogatásával. Egyes esetekben a belgazdasági tenderek kimenetelének befolyásolásában a konkrét nyomásgyakorlásig is elmentek egyes fejlett országok kormányai. Az átalakuló országok külpolitikai apparátusa ugyan világosan látta, és jelezte is ezeket a törekvéseket, a kormányok mégsem tudtak mindig kellő eréllyel fellépni ezek ellen. Nem tehették ezt azért sem, mert külpolitikai törekvéseikben nagyon is szükségük volt és van a fejlett országok politikai támogatására atlanti és európai integrációs csatlakozásuk folyamatában. Nehéz az ilyen gazdasági térnyerést elősegítő „nyomást" ellensúlyozni akkor, amikor a külpolitikában a feltétel nélküli nyugati felzárkózásnak nem volt alternatívája az átalakulás teljes folyamán. Az átalakuló országok új külpolitikai irányvonalában azok a természetes érdekek és törekvések érvényesülnek, amelyeket a korábbi korszakban korlátoztak, elfojtottak. Elsődleges szempont a függőség felszámolása, a történelmi hagyományokra épülő és nemzeti érdekeket kifejező európai orientáció, az ország biztonságának megteremtése, és ami ettől elválaszthatatlan: a szomszédos országokkal való viszony tartós rendezése. A TNC-k globális beruházási tevékenységük részeként az átalakuló országokban eszközölt beruházásaikat is egy globális stratégia részeként valósítják meg. Éppen globális szempontjaik indokolják, hogy közvetlen és közvetett tőkebefektetéseik politikai - mind bel-, mind külpolitikai - körülményeire a lehető legnagyobb mértékben ügyeljenek. Nem véletlen tehát, hogy az egyes átalakuló országok gazdasági méreteit jóval meghaladó beruházásoknál olyan, határokon átnyúló termelési rendszereket valósítanak meg, amelyeknél az adott országok bel- és külpolitikai törekvéseinek hasonlósága biztosított. Az ilyen együttműködésre jó példa a gépkocsigyártásban megfigyelhető beszállítások sora hazánk és Lengyelország között. Vállalati együttműködés ez, de lényeges külpolitikai biztonság mellett. A külpolitikai kockázatok az átalakuló országok azon csoportjában a legkisebbek, amelyek a legmesszebb jutottak az elmúlt nyolc évben a gazdaság és a társadalom átalakításában. Az átalakuló országok érdekeinek érvényesítése, célkitűzéseinek realizálása nagyban függ attól, hogy nagy, illetve kis országokról van-e szó. Nagy belgazdasággal bíró or1999. tavasz-nyár 85
