Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1999 (5. évfolyam)
1999 / 1-2. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Kiss J. László: "Új világrend" felé, avagy az állam és a globalizálódás változó viszonya
Kiss J. László Renicke elképzelésével rokon, de azzal szemben talán realisztikusabb a „transz- govemmentális rend" modellje. Eszerint a kormányzati tevékenység egyes funkcióinak a nemzetközi szervezetekbe vagy úgynevezett transznacionális, illetve transz- govemmentális „hálózatokba" történő delegálása korántsem jelenti az állam szerepének gyengítését vagy eltűnését. Az állam nem tűnik el, hanem funkcionálisan jól elkülöníthető, meghatározott összetevőire - bíróságok, szabályzó gazdasági intézmények, végrehajtó, törvényhozói hatalom stb. - tagolódik, s ezek az egy-egy konkrét funkcionális kérdésterületen kialakult problémák megoldására más államok megfelelő szereplőivel együtt egy közös „hálózatba" kerülnek. A kapcsolatok így kialakuló sűrű fonadéka az „új transzgovemmentális rendet" hozhatja létre. A kormányzati intézmények tehát képesek arra, hogy megfelelő külföldi partnereikkel közös „hálózatokat" hozzanak létre, legyen szó a központi bankok bázeli bizottságáról vagy éppen a nemzeti bíróságok kölcsönös kapcsolatáról. A biztonsággal, gazdasággal stb. foglalkozó szakemberek vagy éppen kormányzati tisztviselők, adott esetben bírák között megvalósuló találkozók nélkülözik az „állami politika", a „high politics" formalitását és kötöttségeit. A bírák a jog egy „globális közösségét" hozzák létre, s mint ilyenek, azonos értékeket vallanak magukénak, melyek a jogba vetett abbeli hitükön alapulnak, hogy a jog ugyan nem választható el a politikától, azonban azt a közvetlen (kül)politikai befolyásolástól el kell szigetelni. A transznacionális bírói érintkezések leginformálisabb szintje a külpolitikai és nemzetközi jogi döntések ismerete, a precedensek figyelembevétele, az új alkotmányok megfogalmazásakor más országok alkotmányos rendelkezéseinek az átvétele. Az izraeli és a dél-afrikai legfelső bíróságok igen gyakran veszik figyelembe az amerikai joggyakorlat tapasztalatait, nem kevésbé azért, hogy nagyobb legitimitást nyerjenek azzal, ha döntéseiket a bíróságok nagyobb közösségével kapcsolják össze. A bíróknak külföldi partnereikkel való rendszeres találkozói, a nemzeti bíróságoknak a nemzetközi törvényszékekkel való kapcsolatai új csatornákat nyithatnak a demokratikus felelősségre vonhatóság, a kormányzati integritás és a jogállam elveinek az elterjesztésére, a nemzetközi és transznacionális kérdések megoldására.45 A „transzgovemmentális" szabályozás olyan kérdéseket érintő szabályokat teremt, melyeket minden nemzet már határain belül szabályozni törekszik: bűnözés, biztonsági csalás, adóelkerülés, környezetszennyezés stb. Ám a globalizációt előrehajtó modem technika nehezebbé tette a nemzeti jogrendszerek szerepét. A jogi területre kiterjedő nemzetközi együttműködés, a „nemzetközi jog nacionalizálása" segíti ezeknek a nehézségeknek feloldását.46 Az így kialakuló és számos vonatkozásban a funkcionalizmus és transznacionalizmus elméleteire visszavezethető „transzgovemmentális rend" modellje tehát nem a liberális internacionalizmus egyes képviselői által feltételezett és az erőszak-alkalmazás centralizálódásán alapuló „világállam" és az ennek megfelelő „világkormány" (global government) koncepciója, de nem is az állam „végét" jelentő, középkori viszonyokkal 66 Külpolitika
