Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - POLITIKAELMÉLET - Csizmadia Sándor: A geopolitika mint a nemzetközi kapcsolatok elemzésének módszere
A geopolitika mint a nemzetközi kapcsolatok elemzésének módszere heartland ellenőrizheti ténylegesen a világszigetet (World Island), azaz az európai, az ázsiai és az afrikai kontinenst. Ezt a központi tengelyt veszi körül egy „belső vagy part menti gyűrű" (inner or marginal crescent), melynek Nyugat-Európa, Közel- és Közép- Kelet, Dél- és Kelet-Ázsia felel meg. Ezt a belső gyűrűt két szigetrendszer veszi körül, Nyugaton a Brit-szigetek, Keleten Japán, melyek előretolt elemei egy másik félkörnek, a „külső vagy szigetgyűrűnek" (outer or insular crescent), mely Észak-, Közép- és Dél- Amerikát foglalja magában. Mindent egybevetve, a világ fejlődése a központi tengely és a külső gyűrűhöz tartozó országok közötti erőviszonyok alakulásából származik, azaz a szárazföldi és a tengeri hatalmak közötti erőviszonyok változásaiból. A történelem geográfiai tengelyének, szívének vagy hátországának fogalma tehát Eurázsiának, azaz Oroszországnak felel meg, amely az világot tekintve azt a központi stratégiai pozíciót foglalja el, amit Németország Európában. Mackinder visszatérő lidércnyomása, hogy az eurázsiai kontinens politikailag egyesül. Ez akkor lenne lehetséges, ha Németország szövetkezne Oroszországgal. Az ebből következő fenyegetés Franciaországot arra ösztönözné, hogy a tengeri hatalmakkal szövetkezzen. Mackinder nyugtalansága még világosabban mutatkozik meg 1919-ben: „Mi lenne (a tengeri hatalmakkal), ha egy napon a nagy kontinens (politikailag) egyesülne, hogy egy legyőzhetetlen armadát hozzon létre?" A The Round World and the Winning of the Peace című, két évvel a második világháború befejezése előtt megjelent tanulmánya új értelmezést ad a tengelynek, és pontosítja a jövőbeli béke szervezését illető vízióját, akkor amikor a háború kimenetele lassanként a tengeri hatalmak javára változik, vagy amikor az óriási katonai potenciállal rendelkező Szovjetunió már egyedül jelenti a „heartland"-et. „A »heartland« Eurázsia északi és belső része. Az északi sarkvidéktől Közép-Azsia sivatagjáig terjed, Nyugat felé pedig a Balti-tengert a Fekete-tengertől elválasztó széles földszorosig." A „heartland" a Szovjetunió hatalmas területeivel azonos: „Jogosan mondhatjuk, hogy egy irány kivételével a Szovjetunió területe megfelel a heartland-nek." Valójában az 1943-as változat szerint a Szovjetuniónak a Jenyiszejtől keletre eső része nem tartozik a „világ szívéhez". E folyótól nyugatra eső hatalmas térség alapterülete tízmillió négyzetkilométer, lakóinak száma meghaladja a százhetvenmilliót, amely évente hárommillióval növekszik. Mackinder mindebből arra következtet: „Ha a Szovjetunió ebből a háborúból úgy kerül ki, hogy meghódítja Németországot, a föld első szárazföldi hatalma, s ezenkívül védelmi pozíciója stratégiailag a legerősebb lesz. A »heartland« a világ legnagyobb természetes erődje. A történelem során először ennek az erődítménynek - mind létszámát, mind minőségét tekintve -, elégséges helyőrsége van." A háború kimenetele megerősíti a „heartland" központi szerepét a háború lezajlásában, és főleg hozzáférhetetlen jellegét mindenfajta agresszor számára. Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy Mackinder a geopolitika egyik megalapozójaként egy valódi geopolitikai iskola előfutára volt, s így erős befolyást gyakorolt az 1998. tavasz 7
