Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - POLITIKAELMÉLET - Csizmadia Sándor: A geopolitika mint a nemzetközi kapcsolatok elemzésének módszere
A geopolitika mint a nemzetközi kapcsolatok elemzésének módszere Csizmadia Sándor A modern geopolitikai tudat kialakulása a nagy földrajzi felfedezésekkel, a térszem-lélet nagyfokú kitágulásával függ össze, mely lehetővé teszi az embernek, hogy a teret a maga totalitásában gondolja el. A XIX. század végén a geopolitikai és a geostratégiai gondolkodás egyrészt szisztematizálódott, másrészt demokratizálódott. Szisztematizálódott, mert a „fundamentális geopolitika" vagy az uralkodók, kormányok, diplomaták, szárazföldi és tengeri hadvezérek gyakorlati geopolitikája mellett - a létrejövő modem bürokráciák képzettségi szükségleteinek megfelelően -, megjelent az „elméleti geopolitika" vagy a „professzorok geopolitikája", s ezzel párhuzamosan végbement a politikai földrajz, a geopolitika és a geostratégia területének a differenciálódása is. Demokratizálódott, mivel a gyarmatosításnak - és vele összefüggésben -, az európai geográfiai társaságok megsokasodó számának, a geográfia iskolai oktatásának, a tömegkommunikációs eszközök térhódításának köszönhetően a geopolitikai viták kikerültek a döntéshozó hatalmi centrumok szűk köréből. Ezzel egyidejűleg a közvélemény mind szélesebb körében tudatosultak a geopolitikai kérdések, tétek és érvek, s felszínre kerültek az azonos geopolitikai helyzeteket egymással szöges ellentétben - s önmagukban is ellentmondásosan - értelmező geopolitikai felfogások. Az első nagy geopolitikai konfliktusok az európai nagyhatalmak terjeszkedése, a gyarmatbirodalmak kiépítése során robbantak ki, s ebben a kontextusban jelentek meg az első nagy geopolitikai elméletek is. E tanulmány első részében rövid történeti áttekintést adok a XX. század elején kialakult német, angolszász és francia geopolitikai elméletekről és irányzatokról. A második részben bemutatom azokat a legfontosabb okokat, melyek következtében a geopolitikai gondolkodás a második világháború után - legalábbis Európában - háttérbe szorult, majd utalok a geopolitika „száműzetésből" való visszatérésének feltételeire és körülményeire. A harmadik részben a „posztmodern világrend" jellegzetességeit, paradoxonjait állítom középpontba annak illusztrálására, hogy a világ ahelyett, hogy a globalizáció felgyorsult folyamatainak eredményeképpen távolodna geopolitikától, éppen hogy a „geopolitika korába" lép. A negyedik részben a geopolitikát mint a nemzetközi kapcso1998. tavasz 3
