Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)

1998 / 3. szám - OROSZORSZÁG - Csaba László: Az orosz rulett: Úton a WTO felé?

Csaba László

kedése Oroszországban csak a külföldi források bevonása révén valósulhat meg. Ennek két fő formája a közvetlen tőkebefektetés és a tárcaberuházás. Az előbbi biztonságosabb, az utóbbi viszont lényegesen olcsóbb, sőt a bankhitellel szemben nagyobb fokú szabadságot ad a föl- használási célok tekintetében is. így tehát üzletstratégiai döntés annak a mérlegelése, mikor melyikre van szükség.

Oroszországban - a szovjet korszaktól és a Gajdar-korszaktól is eltérően - a nemzetközi tőkeáramlás mindkét formája jelentőssé vált. Ami korábban elképzelhetetlen lett volna, az orosz ipar koronaékszerei, így a Jukszi, a Lukoil, a Rosznyefty és a Gazprom is nemzetközi befektetőket keresnek. Az orosz tőzsdét a nemzetközi befektetők a világ legjobb befektetési célpontjai közt tartják nyilván,4 ami a csökkenő infláció és a magasan tartott kamatok5 kettőse mellett nem is meglepő. Ugyanakkor a Szberbank és más ígéretes cégek az orosz kormánynál jobb föltételekkel tudnak forráshoz jutni. A lábjegyzetben idézett forrás szerint például a Szberbank a LIBOR fölött csak 2 százalékot fizetett. S hogy ez nem egyedi eset,

3. táblázat

Az amerikai piacon jegyzett orosz cégek 1. Hitelminősítést elért cégek és minősítésük

Rosztelekom BB

Moszenergoe BB

Lukoil BB

Tatnyefty Ba2

Moszkovszkaja GTSZ BB

Vimpelkom B+

Ak Alrosza BB

2. ADR vállalati papírt tudott kibocsátani az amerikai tőzsdén

Moszenergo

JESZ

Lukoil

Irkutszenergo

Szurgutnyeftyegaz

Tatnyefty

Gazprom

GUM

Vimpelkom

Csernoboronyefty

Szeverszkij trubnik CUM

Rosznyeftygazsztroj

Uralszvjazinform

Tyumenytelekom

Nyizsnoszvjazinform

Burjatzoloto

Inkombank

Menatep

Bank Voronyezs

Sun Brewing

Forrás: Ekommika i Zsizny,1 °98/3.

56

Külpolitika