Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 3. szám - AZ UNIÓ FELÉ - Dezséri Kálmán: A felvételi tárgyalásokat befolyásoló érdekek és ellenérdekek
Dezséri Kálmán Jegyzetek A tanulmány az ISM kutatási programjának keretében készült. 1 EEC, ECSC, Euratom. 2 Ezek azúgynevezett „aquis communautaires", amelyek több mint 15 000 oldalt tesznek ki. 3 Az EU legutolsó kibővítésekor (Ausztria, Finnország, Svédország) a csatlakozási tárgyalások viszonylag rövidek voltak, mivel ezekkel az országokkal az EU már 1992 májusában olyan megállapodást kötött - az Európai Gazdasági Tér megállapodást -, amely 1994 januárjában lépett életbe, amelynek keretében az EU négy szabadság elvének alkalmazását gyakorlatilag ezekre az országokra is kiterjesztették. A tárgyalásokon ezekben az országokban a nemzeti törvényeket és szabályokat felülvizsgálták, és azokat az EU szabályaihoz igazították, majd az ezt követő években az EU folyamatosan tájékoztatta őket az egységes belső piacot érintő jogszabályi változásokról, az új jogszabályok bevezetéséről. Bár ezek az országok is aktív résztvevői lettek az új szabályok kidolgozásának, formális beleszólásuk mégsem volt a végső döntésekbe. 4 A tanács szerződés fogalmazási bizottsága (Coundl Drafting Committee) nem ugyanaz, mint a tanács kibővítési munkacsoportja (Coundl Enlargement Working Group). 5 A legutóbbi kibővítési tárgyalásokon (Ausztria, Finnország, Norvégia, Svédország számára) 29 fejezetet alakítottak ki. 6 A skandináv országok esetében ilyenek voltak az EU-énál szigorúbb környezetvédelmi szabályok, valamint a mezőgazdasági termelőknek nyújtott nagyobb arányú támogatások kérdései. 7 Legutóbb ilyenek voltak a halászati jogok és az olajkitermelési jogok. 8 A skandináv országok számára ilyen volt a dohány- és az alkoholmonopólium kérdése, Ausztria esetében pedig a nehéz teherjárművek tranzitforgalmának korlátozása. 9 Ilyen jellegű megegyezésre került sor számos környezetvédelmi, egészségügyi és munkavédelmi szabállyal kapcsolatban a skandináv országok esetében. 10 Ausztriával ilyen jellegű megállapodás született a nehéz teherjárművek Alpokon keresztüli forgalmára vonatkozó korlátozások esetében. 11 A legutóbbi kibővítés során ezt a megoldást alkalmazták egy új regionális politikai cél meghatározásával. A 6. számú cél az olyan alacsony népsűrűségű területek fejlesztése, támogatása, mint Skandinávia északi területei. A strukturális alapok működésének rendje 1999-ig meghatározott, s az ezt követő rendszer kidolgozása most folyik. így nem biztos, hogy a módosítás a változásokat követően is megmarad. 12 Ausztria esetében merült fel az indirekt adókkal kapcsolatban jogértelmezési eltérés. A vitatott kérdés a lakás-bérbeadás volt, amelyre a hatodik tanácsi direktíva a VAT-ról 77/388/EEC 28. cikkely (2)d) vagy e) pontja vonatkozik. 13 Ezt a formát alkalmazták az Ausztrián áthaladó nehéz teherjárművek tranzitforgalma okozta környezetszennyezést mérő vizsgálatok eredményének későbbi felhasználását érintő megegyezésnél a forgalomkorlátozás igazolására vagy megszüntetésére, valamint a norvég tengeri területen lévő halállomány felmérésével kapcsolatos megállapodásnál. 14 Ilyen megállapodás született a) Svalbard-sziget körüli tenger hajózhatóságának korlátozására és az onnan származó import liberalizálására; b) az Aland-szigeteken bizonyos EU-jogszabályok korlátozására; c) a sami (lapp) nép számára a rénszarvastenyésztéssel kapcsolatban biztosított kizárólagos jogok esetében. 15 Ez utóbbi esetre jó példa Finnország és Svédország, amelyek 1996 decemberében sikeresen tudták további hét évvel meghosszabbítani az alkoholkereskedelem korlátozására vonatkozó derogációt, amelyet eredetileg csak két évre kaptak. 16 Ez kialakult a legutóbbi bővülési folyamat során is, amikor a skandináv országok a hagyományosan szoros északi együttműködés ellenére számos kérdésben versenyhelyzetbe kerültek, és szinte egymás ellen fordultak. E helyzetből természetesen csak a tárgyalási pozíciójában erősödő EU profitálhatott. 50 Külpolitika
