Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)

1998 / 3. szám - AZ UNIÓ FELÉ - Dezséri Kálmán: A felvételi tárgyalásokat befolyásoló érdekek és ellenérdekek

Dezséri Kálmán Valószínűleg az unió is átmenti időszakok alkalmazását fogja kérni a mezőgazdasági poli­tika vagy a strukturális politika különböző problémái miatt, s nagy valószínűséggel a munka­erő szabad áramlása bevezetésének elhalasztásában is. Ez a helyzet a közép- és kelet-európai országok tárgyalási pozícióit erősítheti, azaz kiegyenlítettebb helyzet alakulhat ki. Fontos, hogy a tárgyalási stratégia megfelelőképpen ki tudja aknázni az ebből eredő lehetőségeket. 6.2.4. A szakértői csoport és a tárgyalási képesség kialakítása alapvető fontosságú a tárgyalás sikeressége szempontjából. Egy kompetens szakmai csoport összeállítása különösen bonyo­lult feladat, mert ebben a csoportban jelen kell lenniük azoknak, akik a tárgyalásokban köz­vetlenül részt vesznek és azoknak, akik a szakmai információkat a háttérben összeállítják. Különösen nagy jelentősége van annak, hogy kiépüljenek az olyan munkakapcsolatok, ame­lyek azonnali kérésre működnek a tárgyalódelegáció és a különböző minisztériumok egyes technikai kérdésekben jártas szakértői között. Ez igen szoros koordinációt igényel a külön­böző államigazgatási szervek, minisztériumok között a csatlakozási tárgyalások egész ide­je alatt, mivel gyakran igen rövid idő alatt kell választ adni az unió tárgyalódelegációjának javaslatára, illetve ellenjavaslatára. A kérdéskörök többségének összetettsége miatt fontos, hogy a tárgyalási delegáció vezetőjének egyértelmű mandátuma és előre meghatározott visszavonulási pozíciója legyen, így is számos esetben lesz arra szükség, hogy a delegáció a hazai adminisztrációhoz forduljon egyes döntések meghozatala érdekében. Ma már nyilvánvaló, hogy az unió keleti kibővítésével foglalkozó tárgyalások egyide­jűleg folynak majd több országgal. Az 1997. júliusi bizottsági javaslat szerint hat országgal kezdődhettek meg a csatlakozási tárgyalások 1998 márciusában, és az 1997. júniusi amsz­terdami kormányközi konferencia döntése alapján öt ország felvételére még a jelenlegi ke­retek között kerül sor, s csak a hatodik felvétele előtt változnak meg legkésőbb az intéz­ményi keretek. Ilyen körülmények közepette a tárgyalásokat folytató országoknak tuda­tában kell lenniük a csoportdinamikai hatásnak. Bár a csatlakozni kívánó országoknak szándékukban áll összehangolni tárgyalási pozícióikat, az unió számára nem lesz túl ne­héz ennek megakadályozása és az országok közötti verseny megindítása, előidézése.16 A csat­lakozni kívánó országoknak fel kell készülniük arra is, hogy kezelni tudják, illetve ha le­hetőségük van rá, a maguk számára kedvezően tudják kihasználni az összehasonlításo­kat, amelyek elkerülhetetlennek tűnnek. A csatlakozni kívánó ország tárgyalási pozíciójának erősítésében fontos szerepe lehet a tárgyalások egész időszaka alatt a lobbyzásnak a tagországok kormányainál, hogy azok könnyebben és hamarabb fogadják el a jelentkező ország álláspontját. 6.3. A csatlakozási szakasz A csatlakozási tárgyalások befejeztével még nem zárul le a taggá válás folyamata, sőt sok szempontból nehezebb szakasz kezdődhet. Ennek nemzetközi és hazai feladatai egyaránt vannak az új tagország számára: 48 Külpolitika

Next

/
Thumbnails
Contents