Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 3. szám - AZ UNIÓ FELÉ - Horváth Gyula: Regionalizmus és decentralizáció Európában
Regionalizmus és decentralizáció Európában Amennyiben a középszintű egységeknek a regionális politikában a jövőben fontos szerepet kívánnának Kelet-Közép-Európában juttatni, megkerülhetetlen a jelenlegi beosztás problematikája. Ma a megyék, vajdaságok, járások mérete, gazdasági potenciálja igen kicsi ahhoz, hogy a decentralizált regionális politika alapegységei legyenek (6. táblázat). Nem véletlen tehát, hogy több országban új területi közigazgatási egységek kialakítására körvonalazódtak elképzelések. Várható, hogy a jövőben mind több országban felerősödik a regionalizmus, ami kényszerítő erővel hat majd a központvidék munkamegosztásának az újrafogalmazására is. Az új területi egységek számáról, lehatárolásukról élénk szakmai és különösképpen politikai viták folynak. Lengyelországban és Szlovákiában 1996-ban parlamenti döntés született az új közigazgatás szervezeti kereteiről. A lengyel területi mezoszint 12 vajdaságból állna, a helyi közigazgatást pedig 250 járás és 2500 község alkotná. Szlovákiában a jelenlegi közigazgatási struktúra fölé 10 megye szerveződne (ezek kialakításában azonban nem követnék az etnikai határokat). Az új középszintek számáról Csehországban készült a legtöbb változat. Az egyik a korábbi csehszlovákiai kerületi beosztásra támaszkodik, csupán Morvaországban szervezne egy új kerületet, így a középszintű egységek száma 9 lenne. A másik változat a potenciális szervezőerővel rendelkező városi központokra építve 17 körzet létrehozását javasolja, az új egységek mérete azonban túl kicsi lenne. Egy harmadik javaslat Csehországban és Morvaországban szervezne egy-egy regionális kormányt, mintegy föderalizálná az országot. S végül, a történelmi hagyományokból építkezik az az elképzelés, amely a 13 korábbi kerületet szervezné újjá. A régiók kialakítását sürgeti, hogy a cseh alkotmány kétkamarás parlamentet ír elő, a szenátus területi alapon történő megválasztásához pedig régiókra lesz majd szükség. 6. táblázat A területi-közigazgatási egységek fontosabb adatai Kelet-Közép-Európában, 1996 Ország AmezőÁtlagos Átlagos egységek területe, népességszám, száma km2 ezer fő Bulgária 9 12 322 997 Csehország 76 1671 137 Magyarország 19 48% 542 Lengyelország 0 6381 774 Románia 39 6090 588 Szlovákia 38 1290 138 Kelet-Közép-Európa összesen 230 3935 417 Európa többi országa összesen 344 10156 1045 Fonás: Nemzeti statisztikai évkönyvek. 1998. ősz 25
