Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 3. szám - AZ UNIÓ FELÉ - Horváth Gyula: Regionalizmus és decentralizáció Európában
Horváth Gyula akadályozza, hogy mind a PHARE-támogatások, mind pedig a bilaterális finanszírozású programok irányítása kizárólag a központi minisztériumok kezében van, felhasználásuk nem tervszerű, nem illeszkedik egy országos fejlesztési koncepcióba, a regionális résztvevők csupán egyszerű fogadói és nem aktív formálói e programoknak. E közös jellemzők ellenére a kelet-európai országok felkészültsége a modem regionális politika fogadására lényeges különbségeket mutat. Lengyelországban amely a területfejlesztés partvonalra szorításának tipikus példája a hivatalos dokumentumok hangsúlyozzák a regionális differenciálódás kedvezőtlen hatásait, az ágazati koncepciókban azonban ennek már nyomát sem lehet látni. Bár fennmaradt a területi tervezést korábban felügyelő Állami Tervhivatal, új statútumába azonban nem került be a regionális politika, e tevékenység több minisztérium hatáskörébe tartozik. A legnagyobb befolyása a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak van, amely jelentős forrásokkal rendelkezik a munkanélküliség mérséklésére. Az országnak nincs területfejlesztési koncepciója. A regionális politikai irányelvek kidolgozására 1995-ben szerveződtek meg az első munka- csoportok. Az évtized közepe óta működnek a központilag irányított fejlesztési ügynökségek, 1996-ban már 60 helyi kirendeltséget működtettek. A PHARE-programok hat vajdaság (Olsztyn, Suwalki, Lódz, Rzeszów, Walbrzych és Katowice) kisvállalkozás-fejlesztését és átképzési programjait támogatták. A cseh kormány 1992-ben készítette el irányelveit A regionális gazdaságpolitika elvei címmel. A dokumentum a területfejlesztés fő feladatának a kedvezőtlen adottságú térségekben a munkahelyek számának növelését jelölte meg. A programjavaslat a nehézipari térségekre koncentrált, ahol az ország lakosságának 24 százaléka él. A területfejlesztés irányításáért a gazdasági minisztérium a felelős, ezért is természetes, hogy a koncepciótervezet a fejlesztés legfontosabb eszközének a kisvállalkozások támogatását tekintette. A dokumentum módszertanilag azonban a tervgazdaság kategóriáira épült, a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés feltételeinek a megteremtését állította a középpontba, éles különbséget tett a termelő és az improduktív beruházások között. A szétaprózódott területi közigazgatás érdektelensége és a központi szervek ellenállása miatt a kormánydokumentum nem került a cseh parlament elé. Szinte évente újabb és újabb elképzelések látnak napvilágot, változnak a problematikus régiók, és nincs egységes álláspont a regionális ösztönzők formáiról sem. Bizonyos következetesség csupán a PHARE-finanszírozású ostravai szerkezetátalakítási programban tapasztalható. A független Szlovákiában az általános politikai irányvonal miatt is még inkább érezhető a területfejlesztés tradicionális tervgazdasági felfogása. A hivatalos gazdaságpolitika a regionális fejlesztés irányítását a területi tervezéssel azonosítja, ennek céljait pedig a régiók kiegyensúlyozott társadalmi-gazdasági fejlődésének, a helyi erőforrások nemzetgazdasági hasznosításának, a régiók és a települések gazdasági és szociális funkciói harmonizálásának, a térségek környezeti egyensúlya fenntartásának az elősegítésében fogalmazza meg. A területfejlesztés hivatalosan a Stratégiai Tervezési Minisztérium kompetenciájába tartozik, a 20 Külpolitika
