Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 3. szám - AZ UNIÓ FELÉ - Horváth Gyula: Regionalizmus és decentralizáció Európában
Regionalizmus és decentralizáció Európában Ugyan valamennyi országban a fővárosi régiók GDP-mutatója a legmagasabb (az országos átlagot 100-nak véve a fővárosi adatok a következők: Prága: 153, Varsó: 170, Budapest: 181, Bukarest: 125, Szófia: 250, Pozsony: 175), a hazai össztermékből való részesedés koncentrációja nem nagyobb, mint a nyugat-európai országokban (2. táblázat). Az adatok egyértelműen mutatják azt is, hogy a ténylegesen többpólusú országokban a koncentráció foka kisebb, a re gionális ellenközpontok jövedelemtermelő képessége hosszú távon garantálja a gazdasági jólét viszonylag egyenletesebb területi terjedését. A kelet-európai adatokkal azonban óvatosan kell bánnunk, hisz a változási folyamatoknak még csak az első szakasza zajlott le (néhány országban még ennek is a kezdetén tartanak), az új struktúrák kialakulása tovább differenciálhatja a térelemek teljesítőképességét, a bővülő nemzeti jövedelem erősítheti a magterületek fejlődőképességét. Az átalakulás „zászlóshajói ambiciózus fejlesztési programokat fogalmaztak meg, igyekeznek nemegyszer politikai-döntési erőfölényüket is érvényesítve a posztindusztriális fejlődési pályára lépni, és nyugat-európai típusú, sokfunkciójú, az európai városhálózatba integrálódó modem nagyvárossá válni. Ha a fővárosok intemacionalizálódási törekvései nem párosulnak decentralizált regionális politikával és a államberendezkedés deregulálásával, akkor a jövőben a fővárosvidék (vidéki nagyvárosok) ellentéteinek kiéleződésével, esetleg föderalista regionális mozgalmak kialakulásával kell számolni. A változások regionális hatásait vizsgálva ugyanis azt érzékelhetjük, hogy a fővárosi régiók minden országban az átalakulás nyertesei lettek, míg a többi térségnek a korábbi szocialista rendszerben elfoglalt pozíciója megváltozott, az átalakulás különböző pályákon zajlik (3. táblázat). Az állami támogatások drasztikus leépítése, a külkereskedelem földrajzi irányainak megváltozása, a sok telephelyes állami nagyvállalatok szétesése eltérő hatással volt a centrumtérségekre és a perifériákra. 2. táblázat A kelet-közép-európai régiók megoszlása fejlettségi kategóriák szerint, 1993 Az egy főre jutó GDP az Európai Unió átlagának %-ában Ország ----------------------------------------------------------------------------- Összesen 20,0 20,1-30,0 30,1—40/) 40,1—50/) 50,1-60/) 60,1-75,0 Bulgária 6 21 9 Csehország6 1 7 Lengyelország 1 8110 Magyarország2 2 11 6 Románia 2 79 Szlovákia33 Összesen 9 19 5 2 6 3 44 Fonás. A The Impact on Cohesion of EU Enlargement alapján a szerző számításai 1998. ŐSZ 15
