Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - POLITIKAELMÉLET - Csizmadia Sándor: A geopolitika mint a nemzetközi kapcsolatok elemzésének módszere
A geopolitika mint a nemzetközi kapcsobtok elemzésének módszere millió ember a gazdasági dinamizmus motorját jelenti Ázsiában és Óceániában, s a politikai súlya sem elhanyagolható. Ebből a szempontból érdekes a Thaiföldén kialakult munkamegosztás. A thai néphez tartozók ellenőrzik a hadsereget, az adminisztrációt és a politikát, a thaiföldi kínaiak pedig a gazdaságot. (Egyébként ez a jellemző szinte valamennyi ASEAN-országra). De egységes-e a kínai diaszpóra? Összehangolt szerepet tölt-e be az említett térségekben? Bizonyos, hogy nem. A nemzetközi kapcsolatok új szereplői feltérképezésének itt sem szabad interpretációs túlzásokhoz vezetnie, egy új társadalmi-gazdasági tényezőt nem szükséges rögtön geopolitikai elemként értelmezni. Ám vannak olyan diaszpórák, melyeknek tipikusan geopolitikai szerepük volt vagy van. Egy régi, de jellemző példa az első világháború alatt az Egyesült Államokban élő szlovák és cseh diaszpóra esete. A diaszpóra tagjai - anélkül hogy konzultáltak volna a hazai, ekkor még az Osztrák-Magyar Monarchiában élő lakossággal - eldöntötték, hogy a háború után egy független államot hoznak létre: Csehszlovákiát. De közismert a zsidó és a palesztin diaszpóra szerepe az izraeli-palesztin konfliktusban éppúgy, mint a palesztin diaszpóra szerepe Libanon vagy Jordánia belpolitikai életében. Tény, hogy ezeket a transznacionális mozgalmakat nem mindig könnyű megítélni: bizonyos esetekben tehát a diaszpórák geopolitikai tényezők, más esetekben pusztán társadalmi-politikai vagy társadalmi-gazdasági tényezők. Mindazonáltal a diaszpóráknak az anyaországhoz fűződő szolidaritási kötelékeit a befogadó országban játszott szerepük fényében is célszerű elemezni. A zsidó diaszpóra és kapcsolata Izrael állammal nagyon sokszínű és összetett, amit pozitív és negatív irányban is befolyásol az a tény, hogy a zsidó állam jóval később jött létre, mint amióta a diaszpóra létezik. Sem politikailag, sem kulturálisan nem egységes az örmény diaszpóra sem, noha az anyaországhoz való érzelmi viszonya alapján az lehetne. 4.4.5. A szervezett bűnözés. Az új szereplők között, melyek hozzájárulhatnak a geopolitika bizonyos fokú deterritoralizációjához, a bűnöző szervezeteket (maffiák, kartellek stb.) is meg kell említeni. Vajon ezek a bűnöző szervezetek geopolitikai tényezőként vehetők- e számba, ha pénzügyi eszközeik nagyságrendjére, ultramodern kommunikációs technikáikra és azokra a zűrzavarokra gondolunk, melyeket esetenként saját országaikban előidéznek? Vannak-e nemzetközi ambíciói a Medellin kartellnek, az olasz Cosa Nostrának, a csecsen, az ukrán, az orosz stb. maffiáknak, vagy kizárólag lokális kiváltságokra akarnak szert tenni? Közismert, hogy van néhány olyan ország a világon, melyben a kábítószerhez kötődő bűnözés mint a belső konfliktusok kiszélesítésének tényezője játszik szerepet. Elég Libanonra, a Fényes Ösvény gerillamozgalomra, a burmai központi kormány kisebbségek elleni harcára utalnunk azzal kapcsolatban, hogy a kábítószer - mint a belső konfliktusok összetevője -, minden esetben szerepet játszik, de nem annyira a konfliktusok forrásaként, mint inkább azok életben tartójaként, abban az 1998. tavasz 29
