Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)

1998 / 2. szám - KÖNYVEKRŐL - Borhi László: V. Zubok - K. Plesakov: A Kreml és hidegháború

Könyvéből jetunió egy Kína elleni támadást saját maga elleni támadásként kezelné. Nem ismerte Mao álláspontját, mely szerint Kemoj és Macu két bot, amellyel az USA-t és a Szovjetuniót is tán­coltathatja. A moszkvai vezetés 1959-ben ébredt rá a valóságos helyzetre, és megtagadta a taktikai atomfegyver-technika átadását. 1961-ben Hruscsov megfenyegette Kennedy elnököt: amennyiben nem egyeznek meg Ber­lin kérdésében, Moszkva külön békeszerződést köt az NDK-val. Ha az USA háborút akar, legyen most, még mielőtt nagyobb rombolóerejű fegyverek kerülnek telepítésre. Ám a szov­jet pártfőtitkár tudta: egy külön szerződés a NDK-val a robbanásig feszítené a berlini hely­zetet. Egyetlen megoldás maradt: megakadályozni az emberek és erőforrások kiáramlását Nyugat-Berlinbe. Ez azonban ellehetetlenítette volna a szabad városi státusra vonatkozó el­képzelések megvalósítását, és hatalmas propagandaveszteséggel fenyegetett. Végül Ulbricht ultimátuma döntött a fal megépítése mellett. A kubai rakétaválság valóban az atomháború küszöbére sodorta a világot. Zubok és Pleshakov nézete szerint Moszkva nem azért telepített szovjet rakétákat Kubába, hogy ja­vítson stratégiai helyzetén Amerikával szemben, hanem a növekvő és modernizálódó szov­jet katonai erő bátorította fel Hruscsovot, hogy megmentse a kubai forradalmat. Hruscsovot forradalmi elkötelezettsége és az USA-val való rivalizálás mozgatta. Meg akarta őrizni a hódító kommunizmus imázsát, hogy szovjet feltételekkel szelídíthesse meg a hidegháborút. Hruscsov kész tények elé akarta állítani az amerikai elnököt: úgy gondolta, hogy Kennedy nem vállalja majd az atomháborút Kuba miatt. Mikor azonban kiderült, hogy az amerikai vezérkar katonai megtorlásra ösztönzi az elnököt, Hruscsov meghátrált. Október 25-én éj­jel a főtitkár úgy értesült, hogy küszöbön áll az amerikai invázió Kuba ellen. Azonnal leve­let írt Kennedynek, hogy kész feltétel nélkül kivonni a rakétákat. Mikor azonban néhány óra múlva kiderült, hogy a hírszerzés értesülése hamis volt, újabb levelet írt, melyben feltétele­ket szabott a kivonásért. Október 27-én a kubai szovjet légvédelem bürokratikus hiba foly­tán lelőtt egy U2-es amerikai kémrepülőt, s ez az eset rádöbbentette Hruscsovot egy vélet­lenszerű háború veszélyére. Másnap végképp pánikba esett: attól félt, Kennedy bejelenti a Kuba elleni inváziót. A moszkvai rádió útján azonnal üzent: feltétel nélkül elfogadja az amerikai feltételeket. Sztálin módjára cselekedett, átlépett azok testén (Castro), akik segítet­ték nagyszabású terveiben, de útját állták a visszavonulásnak. Hruscsov tekintélye megren­dült, mert saját katonai vezetését is megszégyenítette. Castrót elidegenítette, aki Pekinghez közeledett. Ezzel szemben a válság arra indította Hruscsovot - írja Zubok és Pleshakov - hogy a világpolitika közös, szovjet-amerikai menedzselése felé kormányozza országa poli­tikáját a hidegháború megszelídítése érdekében. Borhi László 226 Külpolitika

Next

/
Thumbnails
Contents