Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 2. szám - FRANCIA KÜLPOLITIKA - Győri Enikő: A francia törvényhozás és az európai integráció
A francia törvényhozás és az európai integráció ti képviselővé történő választásukkor az EP-tagok lemondanak az EP-tagságról. A francia kormány már bejelentette azon szándékát, hogy jogszabályi úton ki fogja zárni a kettős tagság lehetőségét. Minden nemzeti parlamentben döntő jelentősége van annak, hogy a politikai életben mekkora súllyal rendelkező képviselők karolják fel az integrációs ügyeket. Ennek megfelelően sok függ attól, az uniós ügyekkel foglalkozó testület elnöke és tagjai mennyire aktívak, hogyan „harcolnak" bizottságuk állásfoglalásainak elismertetéséért. Franciaországban ez az általános megállapítás konkrét példákkal is alátámasztható. Az 1990-es évek elején, amikor a nemzetgyűlési delegációnak az ismert politikus, Josselin volt az elnöke, a testület eredményesen küzdött a parlament kompetenciáinak kiszélesítéséért. Minden ciklusváltáskor jellemző az aktivitás erősödése, azután pedig némi lanyhulás figyelhető meg. Az EU-ügyek gyakran összehozzák az eltérő pártállású politikusokat, így a delegáció munkájára nem jellemző a pártvonalak szerinti megosztottság. A szocialisták, az UDF és az RPR nagy része általában együtt szavaz a közösségi jogszabálytervezetekről; igazán csak a kommunisták és az RPR kisebbik része EU-ellenesek. 2.7. A delegáció ülései A delegáció általában minden héten csütörtökön ülésezik. Az ülések szigorúan zártak, ami azt jelenti, hogy csak a képviselők és a delegáció alkalmazottai vehetnek azon részt. A meghívottak köre azokra szűkül, akiket az egyes napirendi pontokhoz a testület meg kíván hallgatni. Ez azt jelenti, hogy még a kormánynak vagy a köztársasági elnöknek az éppen megvitatandó téma iránt érdeklődő munkatársai sem lehetnek jelen. A munka átláthatóságát azt biztosítja, hogy minden ülés után, még aznap kiadnak egy sajtónyilatkozatot, mely mindenki számára hozzáférhető. Az ülésekről szó szerinti jegyzőkönyv nem, csak magnófelvétel készül, illetve a titkárság tagjai egymást 15 percenként váltva jegyzetelnek. 2.8. A delegáció és a nemzetgyűlés Felmerül a kérdés, a delegáció mennyire végzi elszigetelten tevékenységét a nemzetgyűlésen belül. Az állandó bizottságok titkárságai rendszeresen megkapják a testület dokumentumait, illetve minden a képviselők rendelkezésére áll a parlamenti dokumentumok elosztó központjában. Kerülik a felesleges postázást, még a delegáció tagjai sem kapnak meg minden anyagot, csak az úgynevezett Sélectiont, azaz válogatást. így tehát minden képviselőnek megvan a lehetősége az EU-ügyekben való tájékozódásra, s csak rajtuk múlik, mennyire élnek ezzel. A delegáció mellett működő Európai Ügyek Szolgálata, az ott működő dokumentációs részleg nemcsak a testület tagjai számára nyújt tájékoztatást, hanem a nemzetgyűlés minden tagját, a képviselők szakértőit is segíti. Nem építettek ki tehát a könyvtárban vagy a ház más hivatali egységében párhuzamosan egy másik uniós tájékoztató központot. 1998. nyár 53
