Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 2. szám - FRANCIA KÜLPOLITIKA - Szemlér Tamás: Franciaország Európa-politikája az ezredfordulón
Franciaország Európa-politikája az ezredfordulón Noha a franciák ENSZ-elkötelezettsége a hetvenes évek vége óta kétségkívül látványos volt - a békefenntartó akciók mellett ide kell sorolni az 1991-es öbölháborúban való részvételt is -, a nemzetközi konfliktusok rendezésében a francia és általában a nyugat-európai politika nem jutott szóhoz. Nyugat-Európa évtizedek óta tartó, de igazán a kilencvenes évek új természetű problémáinak tükrében megmutatkozó visszaszorulása igen jelentős gazdasági, politikai és katonai téren egyaránt. A franciák számára ezt a problémát tetézi, hogy országuk súlya Európán belül is csökkent mindhárom területen. A Biztonsági Tanácsban betöltött állandó tagság által nyújtott kiváltságos francia helyzet megrendülhet, ha Németország és Japán is megkapja ugyanezt a státust. Ugyanakkor a németek esetleges bekerülése az ENSZ BT állandó tagjai közé felveti a lehetőségét egy, a jelenleginél hatékonyabb európai érdekérvényesítésnek a világszervezet keretein belül. Ennek természetesen alapvető feltétele az európai országok álláspontjainak folyamatos egyeztetése; megfelelő koordináció híján nemcsak Franciaország, hanem Európa is veszíthet a Biztonsági Tanács kibővítésével. Ismét hangsúlyozni kell, hogy a korábban megszerzett tekintélyét megőrizni kívánó Franciaország számára az egyedüli esély az lehet, ha Európával közösen, illetve annak szószólójaként fellépve vesz részt a nemzetközi politikában. Amint azt a délszláv válság vagy az öbölháború példáján láttuk, az ilyen fellépés nem minden kérdésben lehetséges, s maga az egységes fellépés sem garancia a sikerre. Ugyanakkor a gazdaság területén a GATT/WTO- tárgyalásokon az egyes kérdéskörökben tanúsított kemény francia magatartás33 eredményei azt példázzák, hogy - megfelelő előkészítéssel és eltökéltséggel - van esély a francia, illetve az európai álláspont sikeres képviseletére. Az EU álláspontjának érvényre jutásában - a franciák többször hangoztatott véleménye szerint - nagymértékben hozzájárulhatna egy olyan poszt létrehozása, amely az azt betöltő politikust többéves időszakra az unió magas szintű, bármely más ország vagy országcsoport vezetőjével ténylegesen egyenrangú képviselőjévé tenné. Természetesen hosszabb távon Európa nemzetközi súlyának megőrzését csak megfelelő intézményi keretfeltételek biztosításával lehet garantálni. Ennek az EU országai s Francia- ország különösen tudatában vannak. A gazdaság területén az egységes belső piacon túlmenően a maastrichti első pillérben szereplő gazdasági és pénzügyi unió jelenthet olyan választ az évezred végének kihívásaira, amely lehetőséget ad Európa világgazdasági pozíciójának megszilárdítására vagy akár javítására. A politika terén rendkívüli fontossággal bír az egységes fellépés; ezt nagyban elősegítheti a maastrichti szerződés második és harmadik pillérében foglaltak minél teljesebb körű megvalósítása (ami az egyes országok között fennálló, olykor jelentős véleménykülönbségek miatt hosszú távú folyamatnak ígérkezik). A biztonságpolitikai, katonai kérdésekben emellett a NATO-ban való aktív részvétel, ezzel párhuzamosan az európai pillér erősítése járulhat a hozzá leginkább Európa szerepének megőrzéséhez; inkább ezt kiegészítő, semmint alternatív lehetőségként jöhet szóba a Nyugat-európai Unió szervezetének megerősítése. 1998. nyár 39
