Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - POLITIKAELMÉLET - Csizmadia Sándor: A geopolitika mint a nemzetközi kapcsolatok elemzésének módszere
Csizmadia Sándor tásbeli partikularizmusok; válságba jutott a nemzetállam, de erősödnek a nacionalizmusok; egyetlen szuperhatalom létezik, de multipolarizálódik a világ; jelentősen megnőtt az államok száma, de az államok elvesztették hosszú időn keresztül élvezett kivételezett helyzetüket a nemzetközi színtéren stb. Nem véletlen tehát, hogy a geopolitikai gondolkodás, legáltalánosabb értelemben véve, a homo politicus és a tér kapcsolatának vizsgálata a reneszánszát éli. Guiseppe Faragone egy 1994-ben megjelent tanulmányában azt írja, hogy a geopolitikát a kapitalista imperializmus eszközének tekintő és az elmúlt években háttérbe szoruló marxista ideológiával szemben a geopolitika valójában a nemzetközi kapcsolatok elemzési módszere, és egyetlen elemzés sem lenne teljes, amely a nemzetközi kapcsolatok tanulmányozásában nem venné figyelembe a geopolitikai dimenziót. A világot emberek, eszmék, javak, divatok stb. áramlása jellemzi, s mivel ezek az áramlások megsokszorozódnak, és egyre nagyobb területekre terjednek ki, az ember és a tér kapcsolatára vonatkozóan egy másfajta reflexió is megjelenik, a geopolitika mellett a geoökonómia mint a homo eoconomicus és a tér kapcsolatainak a vizsgálata. Egyelőre azonban nehéz eldönteni, hogy a geopolitikát meghaladó diskurzusról van-e szó, hiszen végső soron mindkettőnek alapvető problémája a hatalom és a hatalom lokalizációja. 4. A geopolitika mint módszer A geopolitikai módszer célja, hogy feltárja az emberi közösségek magatartásának hosszú távon ható elemeit. Ennek megfelelően a geopolitika kutatási területe kiterjedhet az emberi történelem bármely korszakára, és nem korlátozódik a modern vagy a jelenkori világra. A geopolitika horizontját az emberi közösségek egymás közötti konfliktusai jelentik, melyek az ellentétes politikai szándékok kinyilvánításától a fegyveres összetűzésig terjedhetnek. Valójában geopolitika azóta létezik, amióta a szereplői léteznek, azaz a hatalomszervezés történetileg kialakult formái (antik városállamok, birodalmak, fejedelemségek, királyságok, nemzetállamok). E politikai konstrukciók közös jellemzője, hogy gazdagságuk és hatalmuk növelése érdekében egykoron területszerzési ambíciókat tápláltak, és ugyanakkor más politikai konstrukciók fenyegető törekvéseinek voltak kitéve. A geopolitikai elemzés alapját éppen ez a kettősség adja: egy közösség saját törekvéseinek és a közösséget ért fenyegetéseknek egyidejű számbavétele. A geopolitikai módszerrel a szereplők mozgatórugóin túl a köztük lévő konfliktusok mozgatórugóit is ki kell deríteni. Ha a geopolitika horizontját az emberi közösségek összeütközése jelenti, célszerű a vizsgálandó területet különféle megközelítési és elemzési szintekre bontani. 16 Külpolitika
