Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 2. szám - FRANCIA KÜLPOLITIKA - Philippovich Tamás: magyarország párizsi szemmel: Közép-Európa helye a francia külpolitikában
PhüippovichTamás kezett cseh „bársonyos forradalom" eseményeinek hatására, de ez is viszonylag hamar feledésbe merült a berlini fal lebontásának hírére. Franciaország figyelme ettől kezdve egyre jobban a Szovjetunióban bekövetkezett változásokra, majd alig egy évvel később már a balkáni háború veszélyére irányult. A délszláv válság félreismerése Jugoszlávia széthullását a francia politikai körök túlnyomó része, az értelmiség és a közvélemény elképzelni sem tudta, s a bekövetkezett változásokat még hosszú ideig nem voltak hajlandóak tudomásul venni. Hogy a folyamat feltartóztathatatlan, azt csak 1993-tól kezdték elfogadni. Ezzel párhuzamosan a térségben felértékelődött Magyarország szerepe, s vele együtt a közelmúlt történelme is mindazok szemében, akiknek ilyen irányú érdeklődése a történelem ismeretével párosult. Hogy ez így történhessen, ahhoz hozzájárult Szlovákia és Csehország szétválása s a román helyzet alakulása, ami a franciáknak szintén csalódást okozott. Nagyon sokakra volt hatással Fejtő Ferenc Rekviem egy hajdan volt birodalomért című könyve, és a magánbeszélgetésekben, de kollokviumi beszámolókban is mind többen nevezték ugyanolyan súlyos hibának az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolását, mint a weimari köztársasággal szemben az első világháború után tanúsított magatartást. Visszamenőleg a Monarchia stabilizáló szerepét a történészek és általában az értelmiség egyöntetűen pozitívan ítélik meg, sőt hajlamosak is azt túlbecsülni. Magyarország megítélésében hangsúlyt kapott az, hogy keleti és déli szomszédaitól eltérő kultúrkörhöz tartozik. (Szlovákiával kapcsolatban nem feledkezhetünk meg arról, hogy ezt az országot Párizsban egyelőre kevesen ismerik, s még kevesebben követik az itt zajló eseményeket súlyuknak megfelelő figyelemmel.) A mindenkit elborzasztó balkáni események a régióra irányították a figyelmet, s a bizonytalan térségben a stabil Magyarország gazdasági és politikai szerepe elismerést nyert. A térség központja: Csehország vagy Magyarország A cseh gazdaság és társadalom napjainkig inkább tűnt modernebbnek és kiegyensúlyozottnak a franciák szemében, mint a magyar, de egyrészt nyilvánvaló, hogy Csehország helyzete kevésbé központi földrajzi, közlekedési és kommunikációs téren, másrészt a franciák is meggyőződhettek róla, hogy a cseh kül- és gazdaságpolitika a magyarokkal szemben nem kezeli súlyuknak megfelelően közép- és kelet-európai kapcsolatait, s a gazdaság átalakításának halogatásával is hibát követett el. El lehet mondani, hogy a kisantant koncepcióját megalkotó franciáknak a román reményeikben való csalatkozás utáni második nagy csalódását Csehszlovákia szétválása okozta. 10 Külpolitika
