Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Vogel Sándor: Lucian Boia: Történelem és mítosz a román nemzettudatban
Kömpáról dinasztia ezeréves uralkodásáról szerkesztett mitológiai konstrukciót, Nicolae Iorga a lefordíthatatlan „Romanii populäre" (népi Romániák) elméletét. A román történetírás valóságosnak tekintette az Anonymus krónikájában szereplő Gálád, Gyalu és Ménmarót Boia szerint inkább szimbolikus, mint reális alakjait, a Román Kommunista Párt 1975. évi programja pedig bevezette a „szervezetlen állam" fogalmát. Ceau§escu nemzeti kommunizmusa a belügyekbe való be nem avatkozás elvének rendelte alá a történelmet egy olyan örök Románia nevében, amely nem kíván semmit másoktól, de nem is ad másoknak semmit. Ilyen körülmények között nem volt lehetőség a Dunától délre fekvő területek történelmi annektálására, sem pedig az évszázadokig más államokhoz, sőt civilizációkhoz tartozó Erdély, Dobrudzsa és Besszarábia történeti feladására. A szerző a kontinuitás kérdésében is több vonatkozásban állást foglal, és hosszú ideig eltitkolt vagy szándékosan elfeledett tényeket állapít meg. Ezek a következők:- Tudomásul kell venni, hogy a román történészek és nyelvészek egy jelentős csoportja kompromisszumos megoldást keresve a román nép és nyelv kialakulása területeként a Balkán-félszigetet is tekintetbe vette, sőt olyan is akadt (Alexandra Philippide), aki e folyamat színhelyét kizárólag a Balkánra helyezte.- Az utóbbi évtizedekben feltárt régészeti leletek, főképp a Dridu-kultúra (VII3-XL század) csak az emberi élet folytonosságát bizonyítják és nem az etnikai-nyelvi kontinuitást. A régészeti leletek nem beszélnek, nem adnak nyelvi támpontokat. El kell ismerni a tényt, hogy a Dridu kultúra etnikai hovatartozása nem állapítható meg: nem tudni, hogy román, szláv vagy szláv-román. A hatalmas régészeti erőfeszítések nem szolgáltattak tehát érveket sem a kontinuitás tézise mellett, sem ellene.- Komplexusok nélkül el kell ismerni, hogy a kontinuitással kapcsolatos elméletek mind hipotézisek, és nehezen feltételezhető, hogy a teljes és tökéletes igazságot valaha is meg lehet találni.- A jelenlegi politikai helyzetet nem a múlt, hanem a mai realitások határozzák meg. így Erdély lakosságának a többsége ma megfellebbezhetetlenül román, de az is megfellebbezhetetlen, hogy egy magyar kisebbség is él ott, amelynek speciális jogokat illik biztosítani. Mi történne, teszi fel a kérdést, ha kiderülne, hogy Moldvában előbb voltak ott a szlávok, mint a románok. Hasonló kérdés nyilvánvalóan Erdélyre is vonatkoztatható. Nem történne semmi - adja meg az egyszerű választ, a mitológiai eszmefuttatások ugyanis nem változtatnak semmin. Közben megjegyzi, hogy ha az etnikai arányok másként alakultak volna, mint ahogy erre számos példa akad Európában, a kérdés is másként merülne fel. A román nemzeti mitológia harmadik nagy komponense az egység mítosza, amely az emberi társadalmakra jellemző őstípus. Az ember összefüggéseket keres és teremt. Megkísérli, hogy egy nagyon változatos és heterogén világnak egységes értelmezést adjon. Ezt teszik a vallások, a tudomány, az ideológiák. A XIX. században az egységes nemzetállam alapító történeti mítoszként jelent meg. A kor romantikusai a nemzetálla130 Külpolitika
