Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - POLITIKAELMÉLET - Csizmadia Sándor: A geopolitika mint a nemzetközi kapcsolatok elemzésének módszere
Csizmadia Sándor ban azt írja: „nem hagyhatjuk, hogy a geopolitika fogalmát kisajátítsa a német tudomány hamisítványa." Szemében a Geopolitik minden tudományos jellemzőtől megfosztott misztifikáció: „olyan geográfiai törvényeket dolgoznak ki, melyek Németország expanziós vágyainak felelnek meg." 2. A geopolitika száműzetése és visszatérése A második világháború után a geopolitikai gondolkodás és diskurzus a német Geopolitik és a náci ideológia közötti összjáték miatt diszkreditálódott, több évtizedes száműzetésre ítéltetett, és legalábbis Európában hosszú időn keresztül tabu volt. De a Kelet-Nyugat-szembenállás önmagában is a geopolitika végét látszott jelezni. Ennek egy ideológiai és egy stratégiai oka volt: 1. A világrendszer két, univerzális értékeket hordozó ideológia közötti harc körül kristályosodott ki (liberális demokrácia és marxizmus-leninizmus). Ez az ideológiai szembenállás kiküszöbölni vagy feloldani szándékozott minden egyéb konfliktusforrást, azaz a tömbök logikája feledtette vagy elfedte a hagyományos államok közötti rivalizálásokat. 2. A kétpólusú rendszer megteremtése katonai téren két forradalmi változással - az atomfegyver megjelenésével és az azt igen nagy távolságra és rendkívül gyorsan eljuttatni képes hordozóeszközök (rakéták) rendszerbe állításával - esett egybe. E kettős technikai forradalom következtében a térbeli adottságok elveszítették korábbi jelentőségüket, mígnem a szuperhatalmak az ötvenes-hatvanas években rá nem jöttek, hogy a nukleáris fegyverek bevetése gyakorlatilag lehetetlen. Kiderült tehát, hogy a korábban ismeretlen feltételek (a két pólus körül szervezett világ), a kivételes innovációk sem juttatták az emberiséget a korábbiaktól radikálisan eltérő feltételrendszer közé, sőt éppen ellenkezőleg, az eladdig nem létezőt, az újat nagyon gyakran az állandó, a régi mozgatta és szabta meg. Nyilvánvalóvá vált, hogy az alapvető ideológiai problémák mellett, geopolitikai problémák is jelen vannak egyrészt ebben az antagonisztikus szembenállásban, másrészt ellene hatnak annak. Ez azt jelentette, hogy a szemben álló tömbök vagy az azokhoz tartozó egyes országok geopolitikai törekvéseik függvényében szüntelenül újraértelmezték az általuk vagy a másik fél által vallott ideológiákat, és fordítva: alapvető ideológiájuk függvényében értelmezték szüntelenül újra önmaguk vagy a másik fél geopolitikai törekvéseit. A geopolitikához való visszatérés csak lassan - a merev, kétpólusú világszerkezet lazulásával összefüggésben - következett be, hiszen egyre inkább kiderült, hogy geopolitikai érvelésre még az interkontinentális rakéták korszakában is szükség van, és csupán a geopolitikai elemzés képes arra, hogy számba vegye a tömbök vagy a tömbökön kívül eső világ számtalan konfliktusos helyzetének és konfliktusos viszonyainak összetettségét. (Természetesen voltak nagy politikai-ideológia viták a két rendszer között, de 12 Külpolitika
