Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - DOKUMENTUM - Gosztonyi Péter: Ismeretlen részletek a Barbarossa-terv diplomáciai előtörténetéhez
Dokumentum Közöljék, mi is Németország álláspontja a Bulgáriának adandó orosz garancia vonatkozásában. A Führer ellenkérdéssel válaszol: Vajon a bolgárok kérték-e az orosz garanciát? És hozzáfűzte: az egész kérdést a Dúcéval kell megbeszélnie.28 Molotov minderre: Ő nem várja azt, hogy kérdésére a Führer azonnal kötelező ígéretet tegyen, de kíváncsi az előzetes véleményére. A Führer erre kijelentette: Még ezt sem teheti meg anélkül, hogy a Dúcéval az ügyet megtárgyalta volna. Hiszen Németország Bulgária esetében csak részben érdekelt. Mint dunai nagyhatalom persze érdekli a Duna térségének jövőbeli sorsa, a Dardanellák ügyében azonban érdektelen. Hiszen ha kötekedni kívánna Oroszországgal, ahhoz a tengerszorosok sorsának alakulására nem lenne szüksége. A tárgyalások menete ezek után ismét a két hatalom jövőbeli kapcsolatai felé fordult. Felvetődtek a brit területi csődtömegből megszerezhető utódlások lehetőségei. A Führer itt rámutatott arra, hogy persze lehetséges, hogy mindezek nem kivitelezhetőek. Ha ez lenne a helyzet, sajnálná, mert így igen nagy történelmi lehetőséget játszanának el. Mindezeket a kérdéseket a legjobb lenne a német, a japán, az olasz külügyminiszterrel és természetesen Molotov úrral Moszkvában ismételten megtárgyalni, miután egy ilyen nemzetközi konferenciát előzetesen megfelelően előkészítenének;29 A tárgyalások menete itt megszakadt, mivel a Führer az idő előrehaladottságára utalva arra figyelmeztetett, hogy brit légitámadás lehetséges. Jobb lenne, ha megszakítanák a tárgyalásokat, a legfontosabb kérdéseket már amúgy is érintették. Összefoglalva az eddigi tárgyalás menetét, kijelenti: Oroszország mint fekete-tengeri hatalom óhajait átgondolja, és Oroszországot szándéka szerint a kialakítandó új világképben mindenképpen figyelembe veszi. Molotov zárszavában kijelentette: Szovjet-Oroszország részéről egy sor kisebb és nagyobb kérdés merült fel, melyek megoldásra várnak. A Szovjetunió nagyhatalom, Európa és Ázsia területeinek újrarendezése során ezt figyelembe kell venni. Még megemlítette az orosz-japán kapcsolatokat, amelyek az utóbbi időben megjavultak. Meg van győződve arról, hogy ez a javulás a jövőben még elmélyül. Köszönetét fejezi ki a birodalmi kormánynak, hogy a Szovjetuniónak e téren támogatást nyújtott. Ami a japán-kínai viszonyt illeti, itt Oroszország és Németország lehetne az a hatalom, amely ezt szabályozná. De csak úgy, hogy Kína ne veszítse el arcát. Tisztességes megoldást kell erre találni. Annál is inkább, mivel Japán most Indonézia irányában terjeszkedik. (Schmidt tolmács) Jegyzetek 1 Az 1939. augusztus 23-i német-szovjet megnemtámadási és konzultánsi szerződés titkos záradékáról van szó. Ebben az egymással most szerződésre lépett felek felosztották egymás közt az elfoglalandó kelet-európai országok többségét. A záradék Finnországot szovjet érdekterületnek ismerte el. 120 Külpolitika
