Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - DOKUMENTUM - Gosztonyi Péter: Ismeretlen részletek a Barbarossa-terv diplomáciai előtörténetéhez
Dokumentum Führer - ezt azonban nem tenné örömmel. Már tegnap is említette, hogy esetleg Szaloniki ügyében lépéseket kell tennie. És ez a szaloniki beavatkozás elég kényelmetlen a számára, így semmi porcikája nem kívánja, hogy Északon hasonló lépésekre legyen szükség. Ismételten rámutat arra, hogy a két ország további együttműködésével sokkal nagyobb eredményeket lehetne elérni, és egy békekötéskor Oroszország mindent megkapna, amit Moszkva kíván. Az egész csak idő kérdése: hat hónap, esetleg egy esztendő. Ezenkívül a finn kormány épp a múltkoriban küldött egy diplomáciai jegyzéket, amelyben - többek között - kifejtette szándékát a baráti együttműködésre az oroszokkal. Molotov: a szavak nem jelentik azt, hogy azokat tettek is követik. O kitart előző álláspontja mellett: a Keleti-tenger körzetében a kívánt békét az biztosítaná, ha Németország a finn kérdésben teljesen nyílt álláspontot foglalna el.13 Nem érti meg, miért kellene Oroszországnak fél vagy egy esztendőt várnia kívánsága megvalósulására. A német-orosz szerződés [1939] semmiféle időbeli megkötést nem tartalmaz. Egyik partnert sem kötelezi, ha érdekszférája biztosítása közben akadályokba ütközne. A Führer megjegyzésében a szerződés bizonyos kiigazításaival kapcsolatban ismételten aláhúzta: nem kíván háborút a Keleti-tenger körzetében. Egy ottani konfliktus a német-orosz együttműködést csak megzavarná, és megterhelné a jövőbeli gyümölcsöző együttműködést. Nézete szerint a további jövőbeli együttműködés fontosabb, mint másodrendű kérdések tisztázása. Molotov: Szó sincs egy háborúról a Keleti-tenger körzetében. Csak Finnországról, és erről is csupán a német-orosz szerződés [1939] szellemében. A Führer közbevetésére megjegyezte: ennek az ügynek a tisztázását ő a besszarábiai példa nyomán tudja elképzelni, és a többi szomszédos ország példája nyomán. Mi erről a Führer véleménye? A Führer válaszában kijelentette, ő csak megismételheti álláspontját: Finnországgal a háborút el kell kerülni, mivel egy ilyen összecsapás súlyos kihatással lenne a környező államokra. Molotov: Ez esetben létezik közöttünk egy probléma. Mivel ezt a múlt évben nem sikerült tisztázni, most kell róla tárgyalnunk. A Führer válasza: Németország az orosz-finn háború során [1939-40] annak ellenére, hogy ezzel összefüggésben esetleg Svédországban szövetséges támaszpontok is keletkezhettek volna, szigorúan ügyelt arra, hogy eleget tegyen kötelezettségének Oroszország felé. Próbált hatni a finn kormányra, hogy az egyezzen meg Moszkvával. A birodalmi külügyminiszter itt megjegyezte, hogy Németország e téren olyan messzire elment, hogy megtiltotta a finn államelnöknek,14 hogy egy tenger alatt lefektetett rádiókábelen keresztül, amelyet a németek üzemeltettek, az Egyesült Államok kormányával kapcsolatba lépjen. A Führer ezek után kijelentette, úgy látja, jelenleg hasonló eset állt elő, mint annak idején [1939] Lengyelország esetében, annak felosztása is próbára tette az orosz-német barátságot. Nyíltan kimondja tehát: egy Finnország ellen folytatott háború igenis megterhelné az orosz-német viszonyt. Ezért keresi meg az orosz vezetést, mutasson ismételten megértést, hasonlóan ahhoz, mint egy évvel ezelőtt Lengyelország felosztása so1998. tavasz 115
