Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - DOKUMENTUM - Gosztonyi Péter: Ismeretlen részletek a Barbarossa-terv diplomáciai előtörténetéhez
Dokumentum metországnak feltétlenül szüksége van. Ha a térségben egyszer újra béke honol, a német páncélosok azonnal kivonulnak Romániából. A továbbiakban a Führer Molotovtól érdeklődött. Hogyan képzeli ő el Oroszország biztonsági érdekeit a Fekete-tengeren és a tengeri szorosoknál. Németország e téren kiáll Oroszország érdekeiért, s szorgalmazza a tengerszorosokra vonatkozó megegyezések revízióját.20 Molotov mindezekre a következőket válaszolta: A Führer eddig elhangzott gondolatmenetét, amiben sok általánosság volt, a magáévá tudja tenni. O is úgy látja, hogy Németországnak és a Szovjetuniónak egyaránt érdeke az együttműködés további folytatása. Nem lenne semmiképp sem helyes, ha a két ország egymás ellen lépne sorompóba. Mielőtt elhagyta volna Moszkvát, hosszas megbeszélést folytatott Sztálinnal. Pontos utasításokkal érkezett. Amit tehát itt mond, az egyben Sztálin álláspontja is. Egyetért a Führer ama megállapításával, hogy eddig a német-orosz szerződésekből mindkét fél lényeges hasznot húzott. Németország - háborújához - biztos hátországhoz jutott. Ez köztudomásúan igen fontos tényező egy háborúban. Németország Lengyelország elfoglalásával nagyméretű gazdasági előnyöket mondhat magáénak. A lublini kormányzóság átengedése Litvániának megoldott minden viszályt Németország és Oroszország között.21 így a két fél szerződései - Finnország kivételével - teljesítve lettek.22 A finn kérdés azonban még megoldásra vár. O most azt kérdezi a Führertől, a finn ügyben a németek fenntartják-e eddigi álláspontjukat? Szovjet részről e vonatkozásban nem került sor revízióra.23 A szovjet kormánynak az az álláspontja, hogy a múlt esztendőben megkötött német-orosz megállapodások és szerződések csak részben valósultak meg. Időközben újabb vitás kérdések is felmerültek, ezeket is jó lenne tisztázni. Molotov ezek után a háromhatalmi szerződésről, annak fontosságáról beszélt. Kéri Hitlert, fejtse ki részletesen, hogy az általa kezdeményezett ázsiai és európai új rendtől mit várhat Oroszország? Ezekre a kérdésekre Berlinben és most vár választ. Később, amikor Ribbentrop ismét Moszkvába jön - várják ott -, akkor írásban is rögzíthetik majd ezeket. A Balkán-térség és a fekete-tengeri támaszpontok orosz érdekei is e tárgyalások részét képezik. Pontosítsunk: itt Bulgária, Románia és Törökország áll Moszkva érdeklődésének középpontjában. Az orosz kormánynak könnyebb lenne a Führer által felvetett kérdéseket megválaszolni, ha ő azokat konkrét formában adná elő. Az orosz kormány Európa újjárendezésében is érdekelt, ennek részletei is érdekelnék. Ezenkívül igen szívesen venné, ha a Führer kifejtené az ázsiai területek újrafelosztásának részleteit, különös tekintettel az új határokra. A Führer válasza: a háromhatalmi szerződés az európai rendezés kérdéseit maga kívánja megoldani, az európai érdekek számbavételével. Németország jelenleg csak azért fordul a Szovjetunióhoz, hogy az már most jelentse be bizonyos területekre az igényeit. Elképzelhetetlen, hogy e vonatkozásban a Szovjetunió kiiktatásával határoznának. Ez nem csak Európát érinti, de Ázsiát is, ahol Oroszország maga állapíthatja meg igényeit. E területen azonban Németország csak a közvetítő szerepét játszhatná, az viszont tény, hogy Oroszország bevonása nélkül e vonatkozásban semmi sem történhet. 1998. tavasz 107
