Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - DOKUMENTUM - Gosztonyi Péter: Ismeretlen részletek a Barbarossa-terv diplomáciai előtörténetéhez
Dokumentum ajánlott szalonkocsikat - tartottak a „poloskáktól" megvárták, míg átszerelik saját vagonjaikat a keskenyebb európai nyomtávra. Az éberség kitűnően működött. Bereskov leírásából tudjuk, hogy Berlinben - ahol november eleje óta zuhogott az eső - Molotovot katonai pompával fogadták. Minden szürke és sötét volt, ebben az időben a brit bombázógépek néha elmerészkedtek egészen Berlinig - amely a látogatás tiszteletére horogkeresztes és sarló-kalapácsos vörös zászlókkal volt föllobogózva -, hogy itt dobják le bombaterhüket. A szovjet delegáció tagjait a németek a főváros „legkedvesebb vendégeinek" nyilvánították, s a tisztviselők „fejedelmi" körülmények között szállásolták el őket. Amit viszont a német hivatalnokok nem tudtak - nem is tudhattak az az a tény volt, hogy ez a Molotov-Hitler-Ribbentrop-találkozó - maguk a tárgyalások november 12-én és 13-án zajlottak - teljesen felesleges és szükségtelen volt. Hitler már 1940 júliusában elszánta magát a Szovjetunió megtámadására. Ezen az elhatározásán a későbbi hónapok eseményei hatására sem változtatott: egy héttel a szovjet kormánydelegáció berlini megérkezése előtt kiadta azt a titkos utasítását, amelyben a tárgyalások menetére vonatkozó fő irányokat rögzítette: „Politikai tárgyalások kezdeményezése azzal a céllal, hogy Oroszország legközelebbi időkben folytatandó politikájáról értesüljünk. Teljesen lényegtelen, hogy ezek a változások milyen eredményre vezetnek. Minden eddig kiadott utasításom, amely az Oroszország elleni hadjáratot illeti, érvényben marad. írásos parancsom kiosztására akkor kerül sor, ha az eddig szóban kiadott utasításaim alapján a szárazföldi hadsereg vezérkara elkészíti, elém terjeszti és én jóváhagyom a támadás tervét..." Németország kancellárja tehát nem kívánta a Szovjetunióval egy újabb szerződés vagy megállapodás megkötését. Háborúra készült. A berlini tárgyalásokat csak abból a célból kezdeményezte, hogy kipuhatolja a következő hónapokra vonatkozóan a szovjetek szándékait a német-szovjet viszony alakulásával kapcsolatban. Amikor november 13-án, a késő esti órákban Molotov különvonata kigördült Berlinből, Franz Haider vezérezredes, vezérkari főnök a szeptemberben kinevezett új hadsereg-szál- lásmesterrel (anyagi - ma úgy mondanánk: logisztikai - ügyekért felelős vezérkari főnökkel) és vezérkarifőnök-helyettessel, F. Paulus altábornaggyal már „gőzerővel" dolgozott a Vörös Hadsereg elleni villámháború tervein. Ez a végső keresztségben a Barbarossa hadművelet nevet kapta. Hitler a tervet jónak találta, és 1940. december 18-án jóváhagyta, így a hadművelet terve immár 21. számú utasításként az illetékes német katonai törzsek parancsnokai elé került. A támadás kezdetének időpontjául a Német Birodalom vezére és kancellárja 1941. május 15-ét jelölte meg. Mindezeket előre kellett bocsátanunk, mielőtt magukat a dokumentumokat - magyar nyelven először - közreadnánk. Gosztonyi Péter 1998. tavasz. 101
