Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - POLITIKAELMÉLET - Csizmadia Sándor: A geopolitika mint a nemzetközi kapcsolatok elemzésének módszere
A geopolitika mint a nemzetközi kapcsolatok elemzésének módszere elutasító, miként azt az America's Strategy in World Politics (1942) tanulmánya és a The Geography of the Peace című (néhány hónappal a halála után megjelent és a nemzetközi hírnevét eredményező) munkája tükrözi. Kifejti, hogy az ő elemzése teljes mértékben különbözik a német Geopolitik iskolára oly nagy mértékben jellemző geográfiai metafizikától. „Haushofer a különféle határoknak egy misztikus, szakrális jelleget kölcsönzött. E határok kiterjesztése, akár a tér mágikus fogalmának engedve, akár más okból, az isteni rendeltetéssel való harmonikus létezést jelenti." Mackinder iránti kritikájában Spykman természetesen árnyaltabb. Mindenesetre nem fogadja el a szárazföld-tenger ellentétet mint a geopolitikai érvelés alapját, mivel például Anglia és Oroszország szövetségesek voltak az első világháború során, a második alatt pedig Oroszország mint szárazföldi hatalom egy másik tengeri hatalom, az Egyesült Államok szövetségese is. Másfelől úgy véli, hogy a technológiai fejlődés - és mindenekelőtt a repülőgép fejlődése -, megfosztja a heartlandot sebezhetetlen jellegétől. Spykman - bár elismeri a „heartland" bizonyos fokú realitását -, a „rimland", azaz „a heartland és a tengerek közötti szárazföldi gyűrű" vagy „peremvidék" (Skandinávia, Nyugat-Európa, Arábia, India, Kína stb.), szerepét emeli ki, amely a valódi központi zónát, valamennyi konfliktus tétjét alkotja a tengeri hatalmak és a szárazföldi hatalmak között. „Aki a rimlandet uralja, Eurázsiát uralja, s aki Eurázsiát uralja, a világ sorsát tartja kezében." Szerinte tehát Mackinder alábecsülte Eurázsia félszigeteinek stratégiai jelentőségét. A „rimland" szárazföldi és tengerparti részein következett be a második világháború végső győzelme. Spykman ebből a „rimland" ellenőrzésének a fontosságára következtet azon állam számára, amely ellenőrizni akarja a világ sorsát. Elmélete nagy befolyást gyakorolt a második világháború utáni amerikai külpolitikai doktrína kidolgozóira, és abban rejlik az Egyesült Államok hidegháborúban alkalmazott feltartózta- tási stratégiájának a gyökere is (amit George F. Kennan fogalmazott meg, és Harry Trumann attól némiképpen eltérő módon hirdetett meg): a „rimland" politikai kohéziójának lehetővé kell tennie a heartland (szovjet tömb) expanzionista szándékainak a meghiúsítását. A német és az angolszász geopolitikusok munkái - minden lényegi eltérésük ellenére -, világosan mutatják, hogy a geopolitika több, mint egyszerű területszerzés: a tér, illetve a térszervezés sajátos felfogása a tengeri és a szárazföldi hatalmak vagy általában véve az interetatikus hatalmi viszonyok formálása tekintetében. Mindebből következik, hogy az általuk koncipiált geopolitikai víziók horizontját, ilyen vagy olyan értelemben, az interetatikus háborúk lehetőségével való szembenézés alkotja. 13. A francia geopolitika A politikai geográfus Ratzel és a geopolitikus Haushofer a frusztrált Németország gondolkodói voltak, amely „megkésett nemzetként" területi identitását kereste. Franciaország problematikája ettől messzemenően különbözött: bár Elzász-Lotaringia elcsatolása 1998. tavasz 9
