Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Horváth Gábor: Egység és megosztottság: az euroatlanti kapcsolatokról a Marshall-terv 50. évfordulóján
Horvath Gábor Egy nemzet saját történelmi sorsfordulói mellett olyan nemzetközi évfordulókról is megemlékezik, amelyek szimbóluma, üzenete összhangban van a nemzeti célokkal és törekvésekkel. A más országokkal együtt történő megemlékezés a közös értékek iránti elkötelezettséget jelképezi. Jó példa erre az ENSZ alapokmányának aláírását felidéző Egyesült Nemzetek Napja, a második világháború európai befejezését jelentő Győzelem Napja, vagy Magyarország esetében a „vasfüggöny" átvágásának dátuma és az Európa-nap. Ezen évfordulók megünneplése az ünnep által képviselt közös értékek iránti nemzeti elkötelezettségről tanúskodik. Magyarország visszatérése az euroatlanti értékrendszer közösségébe és ezeknek az értékeknek politikai és társadalmi meggyökeresedése lehetővé - és talán szükségessé is - teszi, hogy olyan nemzetközi eseményekről is megfelelő formában emlékezzünk meg, amelyek a közelmúltat és a jövőt éppen ennek az értékrendszernek a révén kapcsolják össze. A rendszerváltás óta a magyar külpolitika prioritása az euroatlanti integráció - reintegráció - elérése, amelyben elsősorban a meghatározó szerepet betöltő két euroatlanti és európai integrációs intézményhez, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) és az Európai Unióhoz (EU) való teljes jogú csatlakozás a fő cél. Mindkét integrációs szervezet létrejöttének politikai, gazdasági, biztonsági és társadalmi előzményei a Marshall-terv időszakához nyúlnak vissza. Meghirdetésének 50. évfordulója alkalmat kínál arra, hogy történelmi távlatban tekintsük át az euroatlanti értékrendszer második világháború utáni intézményesítésének folyamatát. Ez volt az a korszak, amely alapjaiban határozta meg az elkövetkező évtizedek európai - és nemzetközi - politikai helyzetét és a hidegháború alakulását. Ebben a korszakban jöttek létre azok a nyugati intézmények - vagy azok előfutárai -, amelyek politikai kényszerből az európai egység megteremtése és a megkülönböztetés nélküli gazdasági helyreállítás helyett a nagyhatalmi szembenállás és elhatárolódás szervezeteivé váltak. Ezek az intézmények a közép- és kelet-európai demokratikus átalakulást követően az egységes Európa megszilárdításának és az euroatlanti érték- és érdekközösség kibővítésének elsődleges szervezetei maradtak. Míg az EU Európa gazdasági, pénzügyi és politikai egységének megvalósítása felé halad, a NATO az Egyesült Államok európai elkötelezettségének fenntartását és ezzel szoros összefüggésben az önálló európai biztonsági és politikai identitás kialakítását hivatott szolgálni. A két integrációs szervezet bővítésének folyamata az érdekek és célok azonossága alapján kínál nemcsak tagságot, hanem új nemzeti perspektívákat minden olyan országnak, amely kész elkötelezetten vállalni a közös értékeket. Magyarország mai külpolitikai törekvéseihez szorosan kapcsolódik a Marshall- terv előzményeinek, meghirdetésének, tartalmának és következményeinek áttekintése. Egy olyan korszak eseményeibe nyerünk így betekintést, amelynek sikereiből Magyarország az új európai erőviszonyokat meghatározó szovjet befolyás miatt nem részesedhetett. A sikerek az elmúlt fél évszázad során tartósnak bizonyultak, s Ma76 Külpolitika
