Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Kádár Béla: A keleti kibővülés és a magyar stratégia
Kádár Béla kimagaslóan külgazdaság-érzékeny, tehát eleve alkalmazkodni kényszerül nemcsak a globális vagy regionális folyamatokhoz, hanem fő partnereinek környezetéhez is. A kevésbé fejlett országokra jellemző pénzügyi erőforráshiány is egyértelmű orientációt igényel, jelenleg az unió országai finanszírozzák a magyar adósságállomány 60%-át. A Magyarországon befektetett s a volt KGST országokhoz viszonyítva 40%-os súlyt képviselő külföldi tőkebefektetések szintén 60%-a érkezett az unió országaiból. Az 1990-96 közötti időszak átlagában a külföldi direkt tőkebefektetések a magyar GDP 4,7%-ára rúgtak. A teljes jogú tagság esetén várható különféle pénzügyi támogatások megkétszerezhetik a Magyarország rendelkezésére álló külső erőforrásokat, s a növekedés fontos korlátját tüntethetik el. „Az Európai Unió keleti kibővülése tovább növelheti Magyarország előnyeit ter- melési-kutatási-fejlesztési-szolgáltatási telephelyként, s további erőforrásokat állíthat a felzárkózás szolgálatába. A NATO és az Európai unió keleti kibővülése azonban nemcsak Magyarországon, hanem a többi közép-európai országban is javítja a növekedés feltételeit, s a térségi gazdasági dinamika kedvező az exportorientált magyar fejlődés számára. A teljes jogú tagság az ipari kereskedelemben már nem javítja a piacra jutási feltételeket, a mezőgazdaságban viszont megfelelő, agrárstratégia végrehajtása esetén jelentős felhajtóerők mozgósíthatók. A GATT uruguayi fordulójának értelmében csökkenő mezőgazdasági szubvenciók Európában is gyengítik az agrárprotekcionizmus mértékét, csökkentik a mezőgazdasági termékek piacra jutási korlátáit. A teljes jogú tagság mezőgazdasági mérlege persze csupán a tárgyalások eredményeként vonható meg, elvileg azonban pótlólagos erőforrásokat szerezhet, felvevőpiacot hozhat, és fejlesztési kihívásokkal segíti a magyar mezőgazdaság korszerűsítését. A mezőgazdaság integrálása Magyarország számára stratégiai, kérdés hiszen az ország szakosodási előnyei a természetföldrajzi adottságok és a szakember- állomány oldaláról megalapozottak, a mezőgazdaság pénzügyi támogatottsága nemzetközi összehasonlításban a legalacsonyabbak közé tartozik. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek adják a magyar összkivitel kereken egyötödét, s a volt KGST-országok csoportjában egyedül Magyarország maradt nettó exportőr az Európai Unió országaival folytatott agrár-külkereskedelemben. A teljes jogú tagság megszerzéséhez fűződő magyar érdekek tehát sokrétűek, stratégiai jellegűek. A magyar és általában a kelet-közép-európai közvélemény ez ideig nem vette tudomásul a rendszerváltás kérdésében azt sem, hogy a rendszerváltás elmaradásának költségei is jelentkeztek volna a kilencvenes évek első felében. Hasonlóképpen még nem kellőképpen felismert, hogy a fő nyugat-európai piacokhoz illetve az Európai Unióhoz való alkalmazkodás költségeit kívül maradás esetén sem lehetne elkerülni. Az esetleges kívül maradás költségei azonban akár nagyobbak is lehetnek a ma még pontosan fel nem mérhető csatlakozási költségeknél. Ugyanakkor a kívül maradás esetén nem nyílna lehetőség azon pénzügyi támogatások megszerzé54 Külpolitika
