Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 4. szám - POLITIKAELMÉLET - Rostoványi Zsolt: Civilizációk háborúja? Huntington és Bassam Tibi felfogásáról
Rostovcmyi Zsolt ségkép teremtésével (és sok minden mással) vádolják, s ezért a könyvet, illetve a gyakorlati politika számára tett javaslatait kifejezetten veszélyesnek tartják. E vita immáron Magyarországra is kiterjedt, aminek egyik tanújele volt egy április eleji „Civilizáció az ezredfordulón" című konferencia, ahol is a résztvevők között éles vélemény- különbség alakult ki nem csupán Huntington értékelése tekintetében (sajnos kevesen akadtak, akik Huntington könyvét vagy akár csak eredeti tanulmányát és az azt követő vitát olvasták volna pedig az Magyarországon is megjelent, éppen a Külpolitikában (1995.3-4. sz.), hanem annak megítélésében is, egyáltalán használhatók-e a civilizáció és a kultúra kategóriái a nemzetközi rendszer viszonyainak elemzésére, vagy teljességgel fölösleges még foglalkozni is velük. (E sorok szerzője erőteljesen az előbbi álláspontot képviselte.) Egyvalami bizonyos: Huntington „hipotézisét" lehet teljesen vagy részben elfogadni vagy elutasítani, könyve mégis az egyik, ha nem a legjelentősebb kísérlet a hidegháború utáni nemzetközi rendszer viszonyainak elemzésére. A Huntington által írt tanulmány, illetve könyv megjelenése közötti időszakban, 1995-ben publikálta sok szempontból hasonló témájú, de bizonnyal a német nyelvű megjelenés miatt is kisebb visszhangot kiváltott munkáját a göttingeni egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora, a Szíriában született, több évtizede Németországban élő Bassam Tibi, aki 1988 és 1993 között vendégprofesszorként a Harvardon (Huntington kollégájaként) dolgozott. (Bassam Tibi: Krieg der Zivilisationen. Politik und Religion zwischen Vernunft und Fundamentalismus. Hoffmann und Campe, Hamburg, 1995.365 o.) Az „ideáiban és mindennapjaiban is két civilizációban és a velük együtt járó civilizációs konfliktusokban élő" (13. o.) Tibi a luhmanni termékenységű tudósok közé tartozik. Általában évente legalább egy könyvet és számos tanulmányt publikál, amelyekben - kötődései és az őt ért kettős civilizációs hatások kapcsán - többnyire az iszlám és a modem kor problematikáját járja körül. Jóllehet Tibi az iszlám világban nőtt fel, és amint írja, kulturálisan még mindig kötődik ahhoz, jelentősen el is távolodott tőle, mivel teljesen átvette a nyugati gondolati rendszert, a demokráciára és az emberi jogokra vonatkozó szekuláris tradíciókat (14. o.). Magát olyan muszlimnak tartja, „aki két civilizáció között él, és aki hidat akar építeni a kultúrák között" (129. o.). Tibi hosszasan foglalkozik a huntingtoni teóriával, s mint egész könyvéből kiderül, alapjaiban sok ponton egyet is ért azzal. Sajátos módon - noha munkája végkicsengése más, mint Huntingtoné - érvei sokszor alaposabb választ adnak a Huntingtont ért kritikákra, mint maga Huntington. Tibi ugyanakkor megjegyzi, hogy ő maga jóval Huntington előtt, mégpedig 1981-ben megjelent A modern iszlám válsága című könyvében felvetette már a civilizációk ütközésének (a Krieg vagy a Kampf helyett itt a Zusammenprall kifejezést használja) a problematikáját (27., 308. o.). Itt álljunk meg egy pillanatra, s anélkül, hogy szemantikai elemzésekbe bonyolódnánk, vizsgáljuk meg a szerzők által használt kifejezéseket. A Huntington-könyv angol és a német nyelvű kiadásainak összevetése is alkalmat ad bizonyos következtetések levonására. (Most nem a „Civilizations", illetve „Kulturen" terminusokra gondolunk - erről később.) A Huntington-kritikák legnagyobb része - beleértve 36 Külpolitika
