Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 3. szám - A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS HÁTTERE - Gyarmati György: A független Erdély alkotmány-koncepciója a béke-előkészítés időszakában
A független Erdély alkotmrínykoncepciójti tervezetet is. A RSZDP Országos Magyar Bizottsága majd csak 1946. január elején kiadott nyilatkozatát követően adta fel ezt az álláspontját. A magyarországi szociáldemokrata pártvezetésnek is része volt abban, hogy felhagyjanak az „autonomista illúziókkal."37 Mindezek után a MNSZ a nemzetiségi jogok Románián belüli kodifikálására összpontosította tevékenységét. Ezt leginkább a szervezet 1946 júniusában Székelyudvarhelyen tartott országos közgyűlése mutatta, amelyen megvitattak és elfogadtak egy törvénytervezetet a nemzetiségi jogok szabályozásáról. A dokumentum - címéhez képest - kettős tematikájú. Nem csupán az összefoglalóan „kulturális autonómiának" nevezhető követelések pozitív kifejtését tartalmazza, hanem egy hozzá kapcsolt kongresszusi határozatban veszi számba mindazokat a sérelmeket, melyeket a romániai magyar nemzetiség az állampolgárság, a közalkalmazás, az iparűzés terén, illetve a kulturális, tanügyi kérdésekben a közelmúltban szenvedett el.38 Groza kormánya, illetve az Országos Demokrata Arcvonal - tekintettel a közelgő román parlamenti választásokra, ahol az erdélyi magyarság szavazataira is égető szükségük volt -, ekkor nem hagyhatta figyelem nélkül véleményüket. A választásokat követően viszont „a két világháború közötti gyakorlat változott formákban ugyan, de tovább folytatódott".39 Ezt követően tárgytalanná válik a békeszerzés időszakára korlátozott erdélyi - azaz ott megfogalmazott - autonómiatörekvések további vizsgálata. Az autonóm Erdély a magyar kormányzati elaborátamokban A háború utáni első magyar béketervezet két szempontból a bekövetkezett rendszer- váltás ellenére is számottevő kontinuitást mutat a háború éveiben felmerült elképzelésekkel. Nevezetesen személyi és koncepcionális szempontból. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Külügyminisztériumának Béke-előkészítő Osztályát ugyanis az a Kertész István szervezte meg, aki az 1943-44-es Kállay Miklós, Bethlen István, Szegedy-Maszák Aladár nevével fémjelezhető konspirált béke-előkészítő munkálatok idején e csoport nem formalizált „titkári" teendőit látta el. Nevezetteknek az ország 1944. márciusi német megszállása napján való félreállítását, illegalitásba vonulását, illetve elhurcolását követően Kertész rejtette el az addig elkészült tervezeteket. A háborút túlélő egykori németellenes kollégái, valamint a korábbi háttéranyagok reaktiválásával 1945 tavaszán-nyarán nem is annyira elkezdték, mint inkább - új körülmények között - folytatták azt, amit egy bő évvel korábban feladni kényszerültek.40 Ha beleolvasunk abba az 1945 augusztusában készült jegyzékbe, melyben a magyar kormány a Szövetséges Ellenőrző Bizottság felszólítására először foglalta össze békecéljait, esetenként szövegszerűen is visszaköszönnek a háború idején készített elaborátumok fordulatai.41 (Ezúttal természetesen kimaradtak a „bolsevik, illetve pánszláv veszélyt" taglaló passzusok.) 1997. ősz 143
