Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)

1997 / 3. szám - A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS HÁTTERE - G. Vass István: Magyar-cseh hivatalos tárgyalások Bernben 1944-1945-ben

G. Vass István hogy eme szándékait a nyilvánossággal közölje, másrészt arra is felhívtam a cseh követ figyelmét, hogy a szóban forgó nyilatkozatból mindenki kénytelen lesz azt a következtetést levonni, hogy Benes úr politikája a kisantant feltámasztására irányul, amelynek pedig már puszta neve is annyira gyűlöletes nálunk, hogy minden magyar-cseh közeledési szándékot annak említése is már csírájában elfojtana. Kopecky ezen beállítás ellen hevesen tiltakozott. Érvelése két pont körül mozgott, az egyik, hogy mint ismételten tapasztalta, Benes szavait a sajtó olyan gyakran megcsonkította, vagy elferdítette, hogy addig, amíg a teljes hivata­los szöveg kezeink között nincs, nem lehet azokról végérvényes ítéletet alkotni, a másik, hogy Benes tisztában van a kisantant-elgondolás csődjével, és nem is gondol annak felele­venítésére. Kopecky ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy igyekezni fog úgy a fenti nyilat­kozat, mint általában Benes, Masaryk és Ripka65 legutóbbi beszédeinek autentikus szöve­gét megszerezni, és azokat nekem rendelkezésemre fogja bocsátani. Megállapodtunk abban, hogy mivel úgy a magyar mint a cseh kormány részéről az elvi hozzájárulást megkaptuk beszélgetéseink további folytatására, most mindketten kérdést fogunk intézni felettes ható­ságunkhoz, hogy gyakorlatilag hogyan és milyen alapon vélik továbbfejleszthetőnek a meg­indult közeledést. Abban reménykedem, hogy ily módon talán megismerkedhetünk az emigráns cseh kormány további szándékaival, és esetleg területi feltételeivel is. Mindeneset­re kérnék a magam részére is valamilyen utasítást szavaim irányítására. Érdekesnek tartom, hogy a beszélgetés egész ideje alatt Kopecky egyetlenegyszer sem emlékezett meg Magyarország demokratizálódásának szükségességéről. Ez természetesen éppen úgy jelentheti azt, hogy 10/főn. sz[ámú] jelentésemben foglalt érveim meggyőzők­nek bizonyultak, mint azt is, hogy hátam mögött talált olyan fonalat, mely az úgynevezett demokratikus magyar körökhöz vezet, mely utóbbi eset annyiban sajnálatos volna, mert ez a vonal így teljesen kiesnék ellenőrzésünk alól. m[agyar] kir[ályi] követ OL P 2066, 3. dosszié. Háromoldalas géppel írt tisztázat indigós másodlata. Követségi iktatószá­ma: 20/főn.-1944. A fennmaradt példányt a követ nem látta el kézjegyével. 7. Bakach-Bessenyey György disszidens követ, a Követi Bizottság tagja napi jelentése Kopecky cseh követtel folytatott megbeszéléséről Bern, 1944. július 17. Kopeckyvel ma hosszabb beszélgetést folytattam, melynek folyamán rámutattam arra, hogy a német megszállás és az általuk az országra erőszakolt Sztójay66-kormány működése, kü­122 Külpolitika

Next

/
Thumbnails
Contents