Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 3. szám - A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS HÁTTERE - G. Vass István: Magyar-cseh hivatalos tárgyalások Bernben 1944-1945-ben
Magyar-cseh hivatalos tárgyalások Bernben 1944-1945-ben Dokumentumok l. A londoni csehszlovák kormány genfi képviselőjének a leendő magyar-csehszlovák határra és a „mai magyar regiem"-re vonatkozó kijelentései. - Sztankay Zoltán37 konzul jelentése Ghyczy Jenő38 külügyminiszternek Zürich, 1944. január 4. Dr. Kövér Gyula , A „Pester Lloyd" zürichi tudósítója a közelmúltban hosszas beszélge- tést folytatott Jaromir Kopeckyvel40, Csehszlovákiának a Nemzetek Szövetsége mellé kirendelt állandó delegátusával, akit már régóta igen jól ismer. A londoni csehszlovák kormánynak Bernben nincs diplomáciai képviselete, így Kopecky az egyetlen, aki Svájcban a Benes-kormány nevében beszélhet. Maga sem titkolta, hogy londoni felettesével (Jan Masaryk41 külügyminiszter) rendszeres titkos futár útján állandóan érintkezik. Kopecky érdekesebb kijelentéseit Kövér előttem a következőkben ismételte meg: Csehszlovákia a München előtti határok alapján áll. Magyarországgal elvileg csak a határok birtokán belül tárgyal. Ha Magyarország ezt az elvi álláspontot elfogadja, Csehszlovákia hajlandó bécsi döntés előtti területéből bizonyos területeket Magyarországnak átengedni. A Csallóköz átengedését Kopecky maga hozta fel. Érsekújvár említésekor kijelentette, hogy ennek átengedéséről is lehet tárgyalni. Keskeny határsáv hovatartozása vita tárgyát képezheti. Ellenben Kassa átengedéséről szó sem lehet. Kopecky akkor mutatkozott a leg- határozottabbnak, mikor Kövér Kárpátalját említette. Erről még beszélni sem hajlandók, mert erre az Oroszországgal való összeköttetésük fenntartása miatt van föltétien szükségük. Oroszország támogatni fogja őket, mert már garantálta Csehszlovákia München előtti teljes területi integritását. Ellenben az angolszász birodalmaktól területi garanciát nem kaptak42 - jelentette ki Kopecky. Ők csak addig hajlandók elismerni, hogy [?]43 területi kérdések megtárgyalásánál, és az erre vonatkozó döntéseknél a kiindulópontot majd a háború előtti birtokállapot fogja képezni. „A mai magyar regime-mel, vagy követőivel, amely sem a földbirtokreformot, sem az általános választójog kérdését nem oldotta meg, szóba nem állunk. E rendszert képviselő osztály őszinteségében nem bízhatunk meg, mert benne kiverhetetleniil meggyökeredzett a »Herrenvolk«-elmélettel azonos felsőbbrendűség tudata. Ilyen osztály által vezetett Magyarországtól nem tételezhetünk fel velünk való őszinte megegyezésre, illetve velünk való békés együttélésre vonatkozó hajlandóságot. Ellenben remélni lehet, hogy az egyszerű magyar paraszt és a cseh nép megértené egymást..." mondotta Kopecky. 1997. ősz 113
