Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 3. szám - A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS HÁTTERE - Vida István: A Szovjetunió és a magyar békeszerződés előkészítése
>1 Szovjetunió és a magyar békeszerződés előkészítése párizsi külügyminiszteri konferencián képviselt a magyar-román határ kérdésében, azért hogy kialakíthassa a saját véleményét. Semmit nem ígértem, s azt mondtam Rákosinak, hogy a vele folytatott beszélgetésről és kéréséről tájékoztatom a nagykövetet. (Sz. Nyemcsina) sk. OFKL. F 077. op. 26., p. 116., gy. 111., 18-20. o. Gépirat. Másolat Sz. Nyemcsina aláírásával. 1946. június 14-én kapták meg Moszkvában. Másnap továbbküldték Visinszkijnek, de nincs nyoma, hogy látta volna. Jegyzetek 1 Nyemcsina, Szergej Szergejevics (1912-1978) - diplomata. 1941-ben került a szovjet külügyminisztériumba, 1943-1944-ben Londonban szolgált, 1946-1947-ben Párizsban a szovjet nagykövetség első titkára. 2 Bogomolov, Alekszandr Jefremovics (1900-1969) - diplomata. 1939-ben került külügyi szolgálatba. 1943-1944-ben a Szovjetunió képviselője a Francia Nemzeti Felszabadítási Bizottság mellett, 1944- től 1950-ig párizsi szovjet nagykövet. 3 Ries István 4 Rákosi pontatlanul adta tovább az 1946. áprilisi moszkvai tárgyalásokon elhangzottakat. Lásd az előző, 3. sz. iratot. 5 A Külügyminiszterek Tanácsa 1946. május 7-i ülésének jegyzőkönyvét lásd: Magyarország, 1997. máj. 29. 21. o. 6 Teljesen valószínűtlen, hogy Puskin ezt közölte volna Rákosival, hiszen a Szovjetunió a Külügyminiszterek Tanácsa 1945. szeptemberi ülése óta a következetesen képviselte azt az álláspontot, hogy egész Erdélyt Romániának kell juttatni. (Lásd az 1. sz. dokumentumot.) Puskin valójában az amerikaiakra igyekezett a felelősséget hárítani az 1946. május 7-i döntésért. 1946. május 21-jén felkereste Gyöngyösi János külügyminisztert, és hivatalosan a következőket közölte vele: „A párizsi külügyminiszteri értekezlet az 1938-as bécsi döntést semmisnek nyilvánította, és ezzel Magyarországnak, illetve Romániának az 1938 előtti határai újból életbe léptek. A külügyminiszterek értekezlete ezt a határozatot Byrnes amerikai külügyi államtitkár javaslata alapján fogadta el, aki a javaslatot azonnal megtette, ahogy a kérdést tárgyalni kezdték. Byrnes javaslata ellen ellenvetés nem hangzott el." Idézi: Várkonyi Péter: Magyar-amerikai kapcsolatok 1945-1948. [Bp.,] Kossuth, 1971.131. o. 7 Rákosi az MKP 1946. április 22-i békéscsabai gyűlésén a következőket mondotta: „A legfontosabb eredménye azonban a magyar küldöttségnek az volt, hogy meg tudta nyerni a magyar békecélok érdekében a nagy Szovjetunió jóindulatát. A delegáció moszkvai sikere fordulópontot jelentet a magyar demokrácia életében. Azt jelenti, hogy a hatalmas demokratikus nemzetek közül az a nagyhatalom, amely a mi sorsunkra a legnagyobb befolyással bír, segít nekünk abban, hogy visszatérjünk a szabad, haladó, független nemzetek sorába." Idézi: Balogh S.: Magyarország külpolitikája 1945-1950.174.0. 8 Arthur Schoenfeldről. 9 Az amerikai jegyzék eddig nem került elő. Byrnes külügyminiszter e tárgyban Schoenfeld budapesti amerikai követnek küldött utasítása megtalálható: Foreign Relations of the United States 1946. Vol. VI. Eastern Europe; The Soviet Union. US Government Printing Office. Washington. 1969. 301 o. Byrnes 1946. június 4-i távirata Schoenfeldnek. 1997. ősz 93
