Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 3. szám - A MAGYAR BÉKESZERZŐDÉS HÁTTERE - Vida István: A Szovjetunió és a magyar békeszerződés előkészítése
A Szovjetunió és a magyar békeszerződés előkészítése és hozzanak igazságos döntést. Gyöngyösit támogatták a kommunisták, ám a többi párt képviselői általában a trianoni határok revíziója mellett foglaltak állást. Anglia és az Egyesült Államok itteni képviselői támogatást ígértek a békekonferencián, és arra sarkallják a magyarokat, hogy vessék fel a trianoni határok revíziójának ügyét. Mind az angolok, mind az amerikaiak úgy nyilatkoznak, hogy fel fognak lépni az ellen, hogy egész Erdélyt a románoknak juttassák. Többek között erről tájékoztatta [Williams] Key tábornok7 1946. január elején a jelenlegi köztársasági elnököt, Tildy Zoltánt. Key közölte Tildyvel, hogy az amerikaiak támogatni fogják a népszavazás gondolatát Erdély egyes területein, pl. az északi részén. Egy angol újságíró, Varannai Aurél8 (Reuter) a brit politikai misszió vezetője, [Alvary D. F.] Gascoigne9 megbízásából közölte Gyöngyösivel, hogy az angolok nem elleneznék, ha Magyarország fölvetné Arad, Satu Maré és Oradea visszaadásának kérdését. Varannai nyílt fellépésre ösztönözte Gyöngyösit az említett városok és környékük Magyarországhoz történő visszacsatolása ügyében. Egyes területek elszakítását illetően Csehszlovákiától sem az angolok, sem az amerikaiak nem ígérnek támogatást a magyaroknak a béketárgyalásokon. A harmadik feladatkörével összhangban a béke-előkészítő osztály különböző gazdasági adatokat gyűjt, amelyek azt hivatottak igazolni, hogy mennyire fontosak Magyarország számára a trianoni békeszerződés következtében Romániához és Csehszlovákiához került területek. Ezenkívül az osztály az annak idején a németek és Szálasiék által Ausztriába és Németországba kiszállított, jelenleg az amerikai és az angol megszállási övezetben található magyar javak felkutatásával is foglalkozik. E vagyon visszaadását a magyar kormány már több alkalommal felvetette a szövetségeseknek, ám ez idáig nem született kedvező döntés, így Magyarország ezt az ügyet a békekonferencia elé szándékozik vinni. Jelenleg azt intézzük, hogy másolatokat kapjunk a magyar külügyminisztérium béke-előkészítő osztályának anyagairól.10 Mindenről, ami figyelemre méltó, tájékoztatást fogunk adni. A Szovjetunió magyarországi nagykövete (G. Puskin) sk. OFKL. F 077. op. 26., p. 118., gy. 26., 4-10. o. Eredeti gépirat. A jelentést a szovjet külügyminisztérium 1946. február 22-én kapta meg. Jegyzetek 1 Puskin, Georgij Makszimovics (1909-1963) - diplomata. 1939-ben került a szovjet külügyminisztériumba. 1945 februárjától a magyarországi SZEB mellett működő szovjet politikai megbízott, 1945. november 2-tól a Szovjetunió budapesti követe. 2 Kertész István (1904-1986) - törvényszéki bíró, majd diplomata. 1938-ban került a külügyminisztériumba. 1945 május végén bízták meg a béke-előkészítő osztály vezetésével. 3 Kosáry Domokos 1945 szeptemberétől töltötte be az 1941-ben létrehozott Teleki Intézet igazgatói tisztét (korábban igazgatóhelyettes volt). Egyidejűleg a Teleki Intézet tagintézeteként megalakult Magyar Történettudományi Intézet helyettes igazgatójaként is tevékenykedett. Tanított az Eötvös Kollégiumban, és helyettesítette a moszkvai követté kinevezett Szekfű Gyulát a budapesti tudo1997. ősz 89
