Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)

1997 / 1. szám - ÚTKÖZBEN - Csaba László: A kibővülés dinamikája

Csaba László való elkülönültségüknek adtak formát, hanem a WTO keretben elfogadott új, szigo­rú szabályok kölcsönös alkalmazásával jelentős lépést tettek az egységes piac foko­zatos bevezetésére is (Csaba, 1996), ami messze túlmutat a társulási szerződések sokoldalú alkalmazásán. Eközben a nyugati álláspont is fokozatosan átalakult. A maastrichti szerződéssel az Európai Közösség Unióvá vált. Ezzel elérték Németország „integrációba szíjazá- sát", egyben a költségvetési önfegyelem és a liberalizálás széles körű programját is magukévá tették. Ennek hatására az EU stratégiai érdekei és kereskedelempolitikai merevsége közt ellentmondás jött létre. Ezt az 1993. júniusi koppenhágai nyilatko­zat némileg oldotta, amiben az EU kifejezte: osztja a csatlakozni vágyók célját, s meghatározta a tagság föltételeit is. Ugyanekkor döntötték el: az eredetileg 2003-ig kitolt kereskedelmi nyitást 1999-ig végrehajtják. Ezt követően az 1994. decemberi esseni csúcs kialakította a strukturált párbeszédet, ami lehetővé teszi a jelentkezők számára az unió munkamódszereinek megismerését, s az integrációhoz szükséges rendszeres munkakapcsolat mellett a belső határidők feszesebb számonkérését is. Negyedszer a madridi csúcs kifejezte reményét, hogy Máltával és Ciprussal egyide­jűleg megkezdődik a keleti tagok felvételi tárgyalássorozata is, Fölhatalmazta a bi­zottságot, hogy az egyes jelentkezőkről véleményt/állásfoglalást készítsen, s akik­re nézve ez kedvező, azokkal tagfelvételi tárgyalásba fogjon 1998-ban. Jelenleg a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a 12 jelentkezővel egyidejűleg kezdenek el egyez­kedni, e tárgyalások azonban eltérő tartalommal, sebességgel és eredményességgel fognak lezárulni. A bizottság vezetői 1994 óta többször is kifejtették: nem lesz több csoportos felvétel, egyedi elbánás alapján döntenek majd, Formai értelemben az EU messzebbre ment a keleti jelentkezők elé, mint tette ezt más tagjelöltekkel bármely korábbi alkalommal. A jogharmonizálás, a PHARE- és a többi technikai segítségnyújtási program (évi 2,5 Mrd ECU-s költséggel) közvetlenebb kapcsolatokat teremt, mint a kereskedelem. Az 1995. júniusi fehér könyv. Bár sok kí­vánnivalót hagy maga után, az egységes piacnak mégis egy konkrét és gyakorlatias leírását adja. Többek szerint e dokumentum legértékesebb része az, hogy bemutatja: a szabályalkotók és -alkalmazók miként látják az egységes piacot, hogy értelmezik a szabályok és előírások tömegét. A strukturált párbeszéd keretében oly kényes terüle­teken is, mint a belügy és a környezetvédelem, szoros munkakapcsolat alakult ki az uniós országok és a tagjelöltek államigazgatása között. A társulási tanácsnak megle­hetősen széles hatásköre van kereskedelmi kérdésekben, s így hozzájárul a piacvéde­lem egységesebb felfogásához. A Tempus, az ACE és egyéb programok a kutatók és oktatók meg a diákok közti közvetlen érintkezés katalizátorává vált. Két fontos fejlemény már egy újabb, harmadik szakasz jele. Egyrészt az északi bővülés után az EFTA-megoldás túlhaladottá vált. Másrészt a közép-európai orszá­gokban a gazdasági talpra állás jelei mutatkoznak. Empirikus elemzések (Fischer és 36 Külpolitika

Next

/
Thumbnails
Contents