Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)

1997 / 2. szám - INTEGRÁCIÓ, REGIONALIZMUS,KISEBBSÉGEK - Dunay Pál: Regionális együttműködés Kelet-Közép-Európában: befektetés eredmény nélkül?

Regionális együttműködés: befektetés eredmény nélkül? nyilatkozat szerint csak csekély számú terméket kívánt érzékenynek minősíteni. Lengyelország esetében a gépjárművek (összesen 26 termék) minősülnek ilyennek, amelyeket vámmal védenek 2002-ig. Csehország és Szlovákia összesen 40 terméket tekintett érzékenynek. Magyarország esetében a jegyzőkönyv több mint ötszáz ter­mék vámvédelmét tartja fenn 2001-ig a belső helyzet (bizonyos vállalatok adóssá­gának konszolidációja, iparvédelem) és valószínűleg a hatékonyabb ipari lobby miatt. A részt vevő államok következő találkozójára 1994. november 25-én Poznanban került sor. Ezen megállapodtak abban, hogy a kereskedelem liberalizálását a legtöbb ipari terméknél nyolc évről ötre, illetve négyre csökkentik, s 1997-re megteremtik az ipari termékek szabad forgalmát. A poznani nyilatkozat ugyancsak megemlítette egy közös CEFTA-bank létesítésének és a mezőgazdasági termékek kereskedelme liberalizálásának lehetőségét. Szlovénia megfigyelőként volt jelen a rendezvényen. Ezt Lengyelország kezdemé­nyezte, Magyarország pedig üdvözölte. Magyarország pozitív vélekedését a követ­kezők indokolták: Szlovénia a csoport tagjaihoz hasonló fejlettségű ország, egyben Magyarország egyetlen olyan szomszédja, amellyel már akkoriban alapszerződése és pozitív megkülönböztetést lehetővé tevő kisebbségvédelmi megállapodása volt. A délszláv államnak kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodása volt Magyaror­szággal, Csehországgal és Szlovákiával, a Lengyelországgal megkötendőről pedig tárgyalásokat folytatott.53 Mindezek miatt a CEFTA tagjai jövőbeni szabadkeres­kedelmi megállapodási partnerüknek tekinthették Szlovéniát. Az 1994. november végi poznani találkozón világossá vált, hogy a CEFTA szerepe a regionális kereske­delemben akkor növekedhet, ha a részt vevő államok köre bővül. Szlovénián kívül más államok csatlakozását is fontolgatták. A jelentések szerint Magyarország Romá­nia bevonását javasolta, ezt azonban később magyar kormányzati tényezők cáfolták. Eszerint a magyar miniszterelnök azt mondta, hogy Magyarország nem ellenezné Románia esetleges CEFTA-csatlakozását, de hozzátette, hogy esetenként kell elbírál­ni, vajon az adott állam teljesítette-e a tagság feltételeit.54 Mivel a cseh vezetés nyíltan elutasította a regionális együttműködés további el­mélyítését, Szlovákia és Magyarország kapcsolata pedig távolról sem volt harmoni­kus, a CEFTA fejlesztésével kapcsolatos további lépéseket Budapest és Varsó koor­dinálta. 1995 tavaszán a két ország miniszterelnöke, Oleksy és Horn megállapodott abban, hogy támogatni fogják a CEFTA kibővítését.55 Ennek azonban az volt az elő­feltétele, hogy meghatározzák a csatlakozás feltételeit, és módosítsák a CEFTA alap­okmányát, amely eredetileg nem foglalkozott a csatlakozás kérdésével. Ezt a nem­zetközi gazdasági kapcsolatokért felelős miniszterek 1995. augusztusi varsói talál­kozóján oldották meg. Ennek megfelelően a részvétel a csoportban három feltétel meglétének függvénye: GATT- (jelenleg WTO-) tagság, a CEFTA-ban résztvevő va~ 1997. mjár 29

Next

/
Thumbnails
Contents