Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 2. szám - INTEGRÁCIÓ, REGIONALIZMUS,KISEBBSÉGEK - Dunay Pál: Regionális együttműködés Kelet-Közép-Európában: befektetés eredmény nélkül?
Dunay Pál nem voltak hajlandók. Ez ugyanis olyan közeli együttműködési szándékot feltételezett volna, ami már közelít a közös gazdaságpolitikához, beleértve az import egységes kezelését és a közös döntéseket a beszedett vámok felhasználásában. Ráadásul a régión kívüli szereplők úgy tekinthettek volna az együttműködésre, mint ami alternatívát jelent az EU-csatlakozással szemben. Itt - hasonlóan a visegrádi csoport politikai és biztonsági törekvéseihez - megnyilvánult az, hogy a részt vevő államok mindenáron el akarták kerülni, hogy olyan benyomást keltsenek, mintha regionális együttműködésük háttérbe szoríthatná a nyugati integrálódást. Következésképpen a varsói találkozó résztvevői kevésbé ambiciózus célt tűztek maguk elé: egy szabadkereskedelmi övezet létrehozását. A megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások a vártnál hosszabb ideig tartottak. Ennek okai azonban nem a szerződés tárgyával vagy összetettségével kapcsolatos tényezők voltak, inkább az, hogy Csehszlovákiának az 1992. júniusi választásokat követő kettéválása négyszereplős megállapodás megkötését tette szükségessé, s az 1991. végi lengyelországi kormányváltás is késleltette a folyamatot.49 Mindezek hatására a megállapodás nem jött létre az eredeti tervek szerint 1992. július 1-jére, végül 1992. december 21-én írták alá Krakkóban.50 A CEFTA összhangban áll a GATT szabályaival. Preambulumában a megállapodás hangsúlyozza, hogy az figyelembe vette a felek 1991. február 15-i visegrádi és 1991. október 6-i krakkói nyilatkozatát, és emlékeztet arra, hogy elkötelezettek a helsinki záróokmányban, a párizsi chartában és az EBEE gazdasági együttműködéssel foglalkozó bonni konferenciájának dokumentumában foglalt elvek és a GATT rendelkezései iránt. A CEFTA struktúrája a felek és az EU, valamint az EFTA között létrejött megállapodásokra épül. Míg az egyes cikkelyek az EFTA-modellt követik, csoportosításuk (ipari, mezőgazdasági és általános rendelkezések) az EU mintájára épül. A CEFTA célja, mint azt 1. cikkében meghatározza, szabadkereskedelmi övezet fokozatos létesítése egy legkésőbb 2001. január 1-jével végződő átmeneti időszakban. Az átmeneti időszakot az EK-val létrejött társulási szerződéssel összhangban állapították meg, de cseh javaslatra a négy ország megállapodott abban, ezt nyolcról öt évre csökkentik. A CEFTA általános célja az volt, hogy olyan kereskedelmi kedvezményeket biztosítson közöttük, mint amilyeneket az EU-val kötött társulási megállapodások nyújtanak a négy országnak. A versenyképesség fokozásán túl a megállapodás célja a vásárlóerő és a térségbe irányuló külföldi befektetések növelése volt. A termékeket a szerződés három - A, B és C - csoportba sorolta. A vámokat és nem vámjellegű korlátozásokat eltérő sebességgel bontották le. 1995 és 1997 között bizonyos ipari és mezőgazdasági termékek vámjait csökkentették. Más termékekre, mint például gépkocsikra, textíliákra és acélárukra vonatkozóan a kereskedelmi korlátokat 2001-re szüntetik meg. Ezzel összhangban a feleknek 1997. ja26 Külpolitika
