Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - CÉLOK ÉS GYÖKEREK - Somogyi Ferenc: Euroatlanti integráció: folyamatosság és konszenzus a magyar külpolitikában
Euroatlanti integráció: folyamatosság és konszenzus a magyar külpolitikában árui előtt, a tágan értelmezett jogharmonizációval tovább bővítjük külföldi partnereink magyarországi lehetőségeit anélkül, hogy a teljes jogú tagsággal járó különböző támogatásokból és lehetőségekből a magyar gazdaság és társadalom részesedhetne. Egy ilyen helyzet hosszú ideig való fennmaradása súlyos, valószínűleg jóvátehetetlen károkat okozna, és így negatívan hatna az integráció társadalmi támogatására is. A közvélemény támogatása, a társadalom széles köreinek: egyéneknek és csoportoknak a maguk területén kifejtett aktív és konstruktív közreműködése alapvető feltétele a sikeres euroatlanti integrációnknak. Kiemelkedő jelentősége van tehát a jelenlegi széles, az EU-csatlakozás ügyében hetven, a NATO-tagság kérdésében ötven százalékos társadalmi támogatás további szélesítésének, és - ami még fontosabb - elmélyítésének, tényekkel és érvekkel való megalapozásának. A közvélemény mostani, alapvetően pozitív hozzáállása ugyanis jórészt érzelmi motivációkra, nem ritkán az integrálódással kapcsolatos illúziókra, és egyelőre csak kevésbé a tények reális ismeretére épül. A támogatás erősítése azonban csak a társadalom megfelelő érdemi tájékoztatásával valósítható meg. A felkészülésnek elengedhetetlen feltétele azoknak az ismereteknek az elsajátítása, amelyek nélkülözhetetlenek lesznek az integrálódásunkkal kialakuló új helyzet kezeléséhez: az élet szinte minden területén jelentkező új kihívásoknak való megfeleléshez, a lehetőségek feltárásához és kihasználásához, valamint a folyamattal elkerülhetetlenül együtt járó negatív következmények és hatások mérsékléséhez. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy fontos, a társadalmat érdeklő, különböző rétegeit közvetlenül is érintő kérdésekben - nem utolsósorban az integrációs intézmények belső reformja és a csatlakozás feltételeit, illetve a taggá válás konkrét hatásait jelentősen befolyásoló tényezők belső felülvizsgálata miatt - megbízható, pontos válasz egyelőre még nem adható. Ezért további erőfeszítéseket kell tenni a kormány integrációval kapcsolatos kommunikációs stratégiájának hatékony megvalósítására, hiszen egyrészt általában a hazai átalakulással, másrészt konkrétan a közösségi joganyag egyre szélesebb körének átvételével és alkalmazásával járó nehézségek is erodálhatják az euroatlanti integráció eddigi társadalmi támogatását. A hazai felkészülés és a csatlakozási folyamat előrehaladása szempontjából alapvető fontosságú az euroatlanti integrációs törekvéseink szilárd hátterét jelentő parlamenti politikai konszenzus fenntartása, folyamatos újrateremtése. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy - elsősorban az Európai Unió esetében - a fő irányokon belül a csatlakozási folyamat előrehaladásával, a konkrét csatlakozási feltételek napirendre kerülésével párhuzamosan jelentkező konkrét, sokszor egyes társadalmi csoportok, rétegek, vagy gazdasági szektorok érdekeit érintő kérdésekben nem vagy legalábbis nem automatikusan érvényesül majd a politikai pártok konszenzusa. Mert az tény, hogy számos területen nemcsak a rövid és hosszú távú, illetve a globális nemzeti és 1997. tavasz 15
