Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)

1997 / 1. szám - AZ UNIÓN KÍVÜL - Balogh András: Az európai integráció és a mediterrán egység

Balogh Aridrás Elemzésünket itt abbahagyhatnánk. Felidéztük a mediterrán egységre vonatkozó tézist, amelyet főleg a dél-európai és bizonyos levantei és afrikai értelmiségi körök terjesztenek, és időnként a politikai körök ugyanezekben a régiókban visszhangoznak, és egyértelmű következtetésre jutottunk a kiindulópont hamisságát illetően. Valamit azonban mégis indo­koltnak látunk hozzátenni. Egyetértve azzal, hogy nincs különleges mediterrán együttműködés, és képtelenség lenne az európai integrációs szervezeteket egy tetszetős idea nevében a Szahara homokjára kény­szeríteni, mégis érdemes tűnik elgondolkodni a mediterrán térséget illető hosszú távú fej­lődési lehetőségeken. Nevezetesen azon a perspektíván, hogy fennáll a veszélye a meglé­vő civilizációs és gazdasági különbségek olyan elmélyülésének, amely nem kívánatos, sőt veszélyes ellentéteket teremt a fejlettek és a lemaradók, a keresztények és a muzulmánok, az európai uniós tagok és a nem európai uniós tagok között. Egy világméretű szakadék nö­vekedése egy egységesülő világban - ez a legsúlyosabb kihívás, amellyel az emberiség az elkövet­kezendő évtizedekben szembetalálja magát. Talán éppen a Mediterráneum - a maga kétezer év­vel ezelőtti közös tradícióira hivatkozva és egymásra utaltságát újra felfedezve - lehet a terepe egy olyan kooperációnak, amely nem a különbségek elhallgatásának, vagy eltüntetésének az il­lúziójára, hanem az eltérő értékrendszerek tudomásulvételére épít. Ez fontos, nemes gondolat. Hiba lenne a kicsinyes napi gondok miatt elfeledkezni a nagy történelmi perspektívákról. A jelenkor politikusa számára azonban csak a valós helyzetnek megfelelő tanács adha­tó: az európai intézményrendszernek nem lehet, nem kell és nem szabad kiterjednie a Mediterráneum déli és keleti partvidékeire, ehelyett hosszú távú, korrekt és kölcsönösen előnyös partneri viszony alakítható ki a mediterrán térség különböző országai és régiói között. Jegyzetek 1 Ezeket a nézeteket jól összefoglalja és közvetíti Rína Weltner-Puig: „Region-Bnilding in the Mediterranean Basin" című tanulmánya. In. Beyond Barcelona. (Europe and the Middle East in the Mediterranean International Relations. Ed. Tuomo Melasuo Tampere. 1996.67. o. 2 Ebben a részben a nemzetközi dokumentumok szóhasználatának megfelelően a mediterrán jelző az Európai Unión kívüli észak-afrikai és közel-keleti térségre vonatkozik. 3 Az EK, majd EU mediterrán politikájáról Palánkai Tibor adott áttekintést. In: Európa Zsebköny\' Bp. 1995.187-191. o. Fi­gyelemre mátó Rózsa Erzsébet tanulmánya, aki ezen fejtegetés szerzőjétől eltárien már ma is realitásnak tekinti a medi- tenán régió egységét. (Erzsébet Rózsa: Security and Co-operation on the Mediterranean: What means for the Central Eu­ropean eontries aspiring to be full members in the EU? Tire case of Hungary. MKI Tanulmányok. Bp. 1996. p. 4.) 4 Euro-Mediterranean Conference in Cannes: Position of the European Union. Presidency Conclusions. Cannes, 26 and 27 June. 5 Forrás: SIPRI Yearbook, Oxford University Press. 1996.372-373., 466., 467. o. 6 Stef.in Tangermann által összeállított adatok. In: Access to European Union Markets for Agricultural Products after the Uruguay Round, and Export Interests of the Mediterranean Countries. United Nations Conference on Trade and Development. November 1966.2-5. o. 7 Bichara Khader: „Le Partomat Euro-Me1diterrane1en" Les Cahiers du Monde Arabe. No 199-120.1995. 8 Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában Budapest, 1996. Akadémiai - Osiris. 126 Külpolitika

Next

/
Thumbnails
Contents