Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1997 (3. évfolyam)
1997 / 1. szám - CÉLOK ÉS GYÖKEREK - Somogyi Ferenc: Euroatlanti integráció: folyamatosság és konszenzus a magyar külpolitikában
Somogyi Ferenc dós felkészülés, a felvételi követelmények teljesítése értelemszerűen a demokrácia kiteljesedését, működő piacgazdaságot, jogállamiságot, az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását és a jószomszédi kapcsolatok erősítését jelenti. Mindez - tényleges integrációs elkötelezettség esetén - kedvező lehetőségeket biztosít a bizalom erősítéséhez, a kétoldalú együttműködés fejlesztéséhez, illetve a kisebbségek problémáinak az euroatlanti elvek és normák alapján történő rendezéséhez, megteremtve a helyzetük érdemi javításához elengedhetetlenül szükséges politikai és gazdasági feltételeket is. Az euroatlanti integrációs struktúrák bővítése tehát sokféleképpen járul hozzá a közép- és kelet-európai térség stabilizálásához és fellendüléséhez. Ennek megfelelően nem csak önállóan, szorosan vett nemzeti érdekeinkből kiindulva, hanem a térség részeként, szélesebb összefüggéseket szem előtt tartva is érdekeltek vagyunk az Európai Unió és a NATO keleti irányú nyitásában. így pozitív tényként értékeljük, hogy szorosan vett térségünk államainak többsége hozzánk hasonlóan az euroatlanti integrációs keretekben látja jövőjét leginkább biztosíthatónak. Ez a hasonlóság természetesen még nem bizonyítja saját választásunk helyességét, ugyanakkor azt a véleményt erősíti, hogy integrációs törekvéseink reális helyzetértékelésen alapulnak, objektív okok által meghatározottak és indokoltak. A célok és eszközök hasonlósága, valamint a legfontosabb külpolitikai feladataink közötti, korábban vázolt kölcsönhatások a gyakorlatban azt jelentik, hogy jól felfogott nemzeti érdekünk, hogy minél több szomszédos ország mielőbb teljesítse a felvételi kritériumokat, feleljen meg az elvárásoknak, és ezáltal váljon a NATO és az Európai Unió tagjává. Ezzel összhangban a magyar külpolitika - bár nem fogadjuk el, hogy csatlakozásunkat, illetve annak időzítését bármely más ország felvételéhez kössék - a kölcsönös érdekek alapján kész szomszédainknak ezt a törekvését - korábbi felvételünk esetén az adott integrációs intézmény keretein belülről is - támogatni. Kész továbbá a jövőben is aktív szerepet vállalni az első körből kimaradó valamennyi tagjelölt együttműködési lehetőségeinek biztosítására, az elválasztóvonalak kialakulásának megakadályozására az integrációs szervezetek által kidolgozott elképzelések megvalósításában. Ebből az is következik, hogy az integrálódás sokirányú pozitív hatásait, az időbeli összefüggéseket és a megvalósíthatóság szempontjait figyelembe véve külpolitikai gyakorlatunkban esetenként az integráció ügye kap nagyobb hangsúlyt. Mindez nem jelenti a másik két fő cselekvési irány elhanyagolását. Ellenkezőleg: éppen ez a jószomszédi kapcsolatok és a határon túl élő magyarok ügyének az adott körülmények között leghatékonyabb, leginkább célravezető megközelítése. 10 Külpolitika
