Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)

1996 / 1. szám - ÖSSZEOMLÁS UTÁN - Romer, Jean-Christoph - Schreiber, Thomas: Franciaország és Közép-Európa

Jean-Christophe Romer-Thomas Schreiber

Jegyzetek

1 1929-ig Jugoszlávia neve Szerb-Horvát-Szlovén-Királyság volt.

2 1937 őszén Yvon Delbos, az akkori külügyminiszter sorra meglátogatta Franciaország kelet-európai „barátait", és mindenütt csak romjait találta a valamikori diplomáciai építménynek. Lásd M. Beaumount: Les origines de la Deuxiéme Guerre mondiale. Payor, Párizs 1979.

3 Ezt a politikát a kínai kártya kijátszása könnyítette meg a francia diplomáciában; ez egyben azt is lehetővé tette, hogy a franciák szabályos időközönként tiltakozzanak a szovjet-amerikai kettős hegemónia ellen.

4 Tény, hogy a sokkal nehezebb helyzetben lévő nyugatnémetek már a hatvanas évek elején sokkal több eredményt értek el, mint a franciák, holott az NSZK-nak ekkor még nem is voltak diplomáciai kapcsolatai a legtöbb kelet-európai országgal.

5 Az NSZK-nak például nem sikerült elérnie, hogy a szövetségesek Berlint is külön tartományként ismerjék el, és hogy a volt főváros nyugati fele szerves részévé váljon a köztársaságnak.

6 így történt, hogy az Elysée-palota - azzal az átlátszó ürüggyel, hogy az ideológiai háború időszaka lezárult -, kihasználva az ORTF (a francia rádió) átszervezését, megszüntette a Közép- és Kelet-Európába sugárzott műsorokat. A szabadon maradt hullámsávokat az amerikaiak és az oroszok osztották meg maguk között.

7 A legszélsőségesebb példa: Albánia. Ez a kicsi, de stratégiailag rendkívül jelentős állam igen korán, még jóval Enver Hodzsa 1985-ben bekövetkezett halála előtt felkeltette az NSZK érdeklődését. Paradox módon, akárcsak a többi kelet-európai országgal, az Albániával való kapcsolatoknak is a bajor miniszterelnök, Franz-Joseph Strauss volt az élharcosa, aki minden heves an- tikommunizmusa ellenére különlegesen tisztánlátó üzletembernek számított.

8 Ha csak azt nem, hogy a Quai d'Orsay-t néhány évre átkeresztelték Külügyi Kapcsolatok Minisztériumára.

9 Az idézet Claude Cheyssontól való, v.ö. Le Monde, 1981. december 15.

10 Mindamellett, két hónappal később, a francia-lengyel kapcsolatok sokat javultak azután, hogy a lengyel hatóságok kedvezően fogadták azt a francia levelet, amelyet Raymond Barre, Jacques Chirac, Lionel Jospin, Pierre Moroy és Michel Rocard küldött Jaruzelski tábornoknak a politikai foglyok érdekében.

11 Az első csehszlovákiai alkotmány szövegét egy Ernest Denis nevezetű francia fogalmazta meg 1918-ban.

12 V.ö. Jean-Bernard Raimond, Le choix de Gorbatchev, Odile Jacob, Párizs, 1992.

13 Lásd a Le Monde ide vonatkozó cikkét, 1996. január 5.

14 1994-ben Lengyelország már minden szomszédjával aláírt egy jószomszédsági és barátsági szerződést. Ami Andrzej Olechowskinak 1994. május 26-án elmondott beszédét illeti, lásd Documents d'actualité internationale, N214,1994. július 15. 360. o.

15 Azon is el kellene gondolkodni, hogy milyen indítékai lehettek a román elnöknek, amikor - nevezetesen 1994 szeptemberében, a francia külügyminiszter bukaresti látogatásakor - azzal a javaslattal hozakodott elő, hogy Franciaország és Németország Romániával is hozzon létre egy ilyen háromszöget. V. ö. BBC Monitoring Report SWB, EE, 1994. szeptember 12.

16 Ez a nemzetközi döntőbíróság, amely a német, belga, spanyol, olasz és francia alkotmánybíróság elnökéből áll, 1991 szeptemberében jött létre Francois Mitterrand kezdeményezésére.

17 RFE/RL, Research Report, 1994. április 8., 38. és 40. o.

74

Külpolitika