Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 3-4. szám - DOKUMENTUMOK 1956-RÓL - Kiss József - Ripp Zoltán - Vida István: Tito és Hruscsov levélváltása 1956.december 3.-1957.január 10.
Dokumentum szlovák elvtársak elmondták, hogy a jugoszláv nagykövetség a CSKP plénuma után szét- küldte Tito elvtárs beszédét a CSKP kerületi és járási bizottságainak és a helyi nemzeti bizottságoknak. A csehszlovák elvtársak a jugoszláv diplomatáknak ebben a ténykedésében a Csehszlovák Kommunista Párt beliigyébe való beavatkozást látnak. Ismeretes az is, hogy a belgrádi „Politika" című lap november 18-án megtámadta a Csehszlovák Köztársaság elnökét Zápotocky48 elvtársat azért, mert a szakszervezet kongresszusán kijelentette, hogy Csehszlovákia szocialista építésének útja helyes, és hogy a [Csehszlovák] Kommunista Pártnak nincs szándékában azt megváltoztatni, és nem fogad el semmilyen receptet. A bolgár elvtársak azokról a tényekről beszélnek, hogy a jugoszláv sajtó beavatkozik a Bolgár Kommunista Párt belügyeibe. Többek között hangoztatták, hogy a „Vjesnik" című jugoszláv lap 1956. október 15-i számában cikket jelentetett meg „Szélcsend a személyi kultusz elleni politikában. Mire következtessünk a Bolgár Kommunista Párt plénumának határozataiból?" címen. A cikk javaslatot tartalmaz, hogy Bulgáriában ismét juttassák vezető állásba azokat a személyeket, akiket a Trajcso Kosztov elleni per kapcsán rehabilitáltak,49 továbbá azt állítja, hogy a BKP Központi Bizottságának sem az áprilisi, sem a szeptemberi plénumán nem vitatták meg a „konkrét szervezőintézkedéseket" a személyi kultusz elleni harcban.50 A „desztalinizáció" és „dethorezáció" zászlaja alatt a jugoszláv sajtó rendszeres hadjáratot folytat a Francia Kommunista Párt és személyesen Thorez51 elvtárs ellen. Eközben nem szabad szem elől téveszteni, hogy ez a hadjárat akkor folyik a Francia Kommunista Párt ellen, amikor arra az imperialista reakció erői támadnak, amikor a reakciósok a Francia Kommunista Párt székházát rombolják, és mérgezik mindazt, ami haladó szellemű és becsületes Franciaországban. A jugoszláv lapok támadása a Francia Kommunista Párt és vezetősége ellen az imperialisták vezérkarában dölyfös örömet vált ki. Egyebek között Önök kifejezték elégedetlenségüket, hogy a Francia Kommunista Párt vezetői november 29-én nem jöttek el párizsi nagykövetségük fogadására. A francia elvtársak azt mondják, hogy nagykövetségük nem küldött meghívót pártvezetőségüknek. Hisszük, elfogadják, hogy ez nem tekinthető normálisnak. Nem tekinthető helyesnek, hogy pártvezetőik megengedik maguknak, hogy a kommunista és munkáspártokat „sztálinista" és más pártokra osszák, hogy címkézzék a pártokat, és egyes kommunista pártokat szembeállítsanak más kommunista pártokkal, egyes szocialista országokat másokkal hasonlítsanak össze, ez kísérlet arra, hogy cselekedetükkel zavart keltsenek a nemzetközi kommunista mozgalomban, és ellentétet szítsanak a baráti szocialista országok között. Hivatalnokaik eljárása egyes népi demokratikus országokban ilyen irányzatot rejt magában, és ez a belpolitikai harc kiéleződéséhez vezet azokban az országokban, a szocialista erők megbontásához, amit az imperialisták nyomban kihasználnak. A kommunista pártok magától értetődően közvetlen kötelességüknek tekintik, hogy ellenszegüljenek minden kísérletnek, amely a nemzetközi kommunista mozgalmat ássa alá és gyöngíti a szocialista országok együttműködését, és határozottan védelmezik a marxilenini tan tisztaságát. A kommunista pártoknak ehhez megvan a szükséges erejük, hatalmas harci tapasztalatot szereztek a marxizmus-leninizmus ellenfeleivel folytatott küzdelemben, a szocialista országok fejlődéséből eredő tapasztalattal rendelkeznek, amely teljesen igazolta a kommunista szemlélet helyességét. 238 Külpolitika
