Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 3-4. szám - KISEBBSÉGEK - Vogel Sándor: A kisebbségi jogok kodifikációjának lehetőségei Európában
A kisebbségi jogok kodifikációjánnk lehetőségei Európában amely a legnagyobb akadálya az összeurópai fejlődésnek.69 A Magyar Köztársaság a kisebbségpolitikában követett elveiben, az egyetemes és összeurópai fejlődés irányába halad, annak aktív részese. Ez felel meg nemzeti érdekeinek is. Bármely letérés vagy eltávolodás erről az útról, a nemzeti kisebbségek ügyének, a létükből való építkezésnek az elodázása teret engedne a nacionalizmusok további terjeszkedésének, és olyan gyúanyag felhalmozódását tenné lehetővé, amely Közép- Európában robbanáshoz, teljes destabilizációhoz vezethet. Ennek áldozatai elsősorban a határon túli magyar kisebbségek lennének. Menekültjeik szászezres vagy akár milliós tömegekben árasztanák el Magyarországot. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy ilyen hatalmas menekültáradatot a magyar társadalom és a magyar állam nem tudna elviselni. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogos követeléseitől eltekinteni olyan politika lenne, amely beláthatatlan veszélyeket hordoz magában, és ellentétben állna a történelmi, társadalmi és politikai fejlődés meghatározó tendenciáival. Ma még a kisebbségekre vonatkozó jogalkotás fejlődésének kezdetén állunk. B. G. Ramcharan véleménye szerint az emberi jogok fejlődése a következő történelmi utat járja be: a panaszok igényekben fogalmazódnak meg, ezeket jogi formába öntik, majd országos és nemzetközi szinten elismerik. Ekképp születtek meg a nagy emberjogi nyilatkozatok: az angol Magna Charta, az amerikai Függetlenségi nyilatkozat, a francia Emberi és polgári jogok nyilatkozata és az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata.70 Ha ezt az utat követjük, el kell jutnunk a kisebbségi jogoknak a kisebbségek igényeit kielégítő biztonságteremtő nemzetközi kodifikációjáig, a Kisebbségi jogok egyetemes nyilatkozatáig (egyezségokmányáig). Erről az útról letérni nem áll jogunkban. Jegyzetek 1 Guy Héraud: Népek és régiók Európája. Regio, 1991.2. sz. 76. o.; Jávorszky Béla: Eszak-Európa kisebbségei. Bp. 1991.116. o.; Kovács Péter: Az Almut szigetek önkormányzata. Bp. 1994. 2 Glatz Ferenc: A kisebbségi kérdés Közép-Európában tegnap és ma. História, 1992.11. sz. 8. o. 3 Stefan Troebst: Nacionalizmus, államalapítás, nemzetépítés. A macedón kérdés 1944-1992 között. Regio, 1992. 4. sz. 41. o. 4 Nicola Girasoli: A nemzeti kisebbség fogalmáról. Bp. 1995. 42-43. o. 5 Nicola Girasoli: National Minorities. Who Are They? Bp. 1995.103. o. 6 Dieter W. Bricke: Minderheiten im östlichen Mitteleuropa: deutsche und eropäische Optionen. Ebenhausen/Isartal 1994. 23. o. 7 G. Ramcharan: Individual, collective and group rights. History, theory and contemporary evolution. International journal on Group Rights, 1993.1. sz. 36-37. o. 8 Idézi Manfred Novak: The Right of Selfdetermination and Protection of Minorities in Central and Eastern Europe in Light of the Case-law of the Human Rights Commitee. International journal on Group Rights, 1993. 1. sz. 10. o. 9 Bíró Gáspár: A nemzetközi kisebbségvédelem alapfogalmairól és intézményeiről. Regio, 1992. 4. sz. 6. o. 1996. ősz-tél 213
