Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1996 (2. évfolyam)
1996 / 1. szám - EGYESÜLŐ EURÓPA - Gyenge András - József Judit: Az Európa Tanács keleti kibővítése
Gyenge András - József Judit A Miniszteri Bizottság Lengyelország csatlakozásával kapcsolatos pozitív határozata csak a szabad választások lezajlása után vált hatályossá.16 A PKGY csak azzal a feltétellel támogatta Észtország tagfelvételét, hogy az biztosítja az oroszajkú kisebbség részvételét a politikai életben. Az észt kormány erre vonatkozóan kötelezettséget is vállalt, melynek aztán csak az ET és az EBESZ (akkor még EBEÉ) együttes nyomására tett eleget.17 Hasonlóképpen nyomás nehezedett a bolgár hatóságokra is annak érdekében, hogy a törökajkú kisebbséget tömörítő úgynevezett Jog és Szabadság Mozgalom részt vehessen a választásokon.18 Ezen túlmenően a közép- és kelet-európai államok tagfelvételénél ma már mintegy tagfelvételi kritérium az is, hogy az önkormányzatok létrehozása és működése az ET vonatkozó egyezményével összhangban történjen. Elsőként Románia tagfelvételénél (1993) fogalmazódott meg az, hogy egy demokrácia nem tekinthető teljesnek megfelelően kiépített önkormányzati rendszer nélkül.19 A pályázó állam ön- kormányzati rendszerének vizsgálata ma már a tagfelvételi folyamat szerves része, sőt a legutóbbi időszak fejleményeként az ET kötelékében működő Helyi- és Regionális Hatóságok Kongresszusa20 vállalkozik arra, hogy a tagfelvételt megelőző vizsgálat keretében külön jelentéseket készít a tagjelölt államok önkormányzatának működéséről. Új, általános jellegű kiegészítő feltételek megfogalmazása a) Az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez történő csatlakozás Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE)mint önálló és szupranacionális ellenőrző rendszerrel ellátott egyezmény képes volt arra, hogy a tagállamok emberi jogi politikáját jelentősen befolyásolja és azt folyamatosan egy kívánatos szinten tartsa. Ezáltal alkalmassá vált arra, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartására vonatkozó, az alapszabályzat 3. cikkében foglalt feltétel teljesülésének általános fokmérője legyen. Ez vezette a PKGY-t arra, hogy Málta tagfelvételétől kezdve (1965) minden állam csatlakozása kapcsán valamilyen formában utalást tegyen az egyezmény lehető legrövidebb időn belül történő aláírásának és ratifikálásának szükségességére. A tagsági viszony elnyerése és az emberi jogi egyezményhez való csatlakozás összekapcsolása a nyugati államok közül Finnország esetében jelentkezett a legnyilvánvalóbban. Finnország eredetileg nem szándékozott — miként korábban csatlakozott társai sem tették — a belépést közvetlenül követően aláírni az emberi jogi egyezményt, a főtitkár ilyen értelmű nyomására azonban megtette az ehhez szükséges lépéseket. Az emberi jogi egyezményhez történő csatlakozás mint a belépéshez kötődő elvárás ezekben az esetekben azonban csak nagyon 50 Külpolitika
